Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

bérrel számolt. 2000-ig az állandó lakosság számának megduplázódását jósolta, tehát 20 000 főre tervezett. Feltételezése szerint ugyanekkorra átsruktúrálódik az idegenforgalom szerkezete, mégpedig úgy, hogy a gyógyüdültetés idegenforgalomból való részesedése 8-10 százalékról 50 százalékra emelkedhet. Növekedéssel számolt az éves látogatói összlétszám alakulásában is. 1971-ben és 1972-ben hosszabb-rövidebb ideig mintegy 500 000 személy tartózkodott a városban, míg ez a szám 2000-re akár 2-2,5 millióig is emelkedhet. Hangsúlyozva fontosságát, a tervezéskor figyelembe vette a téliesítés perspektíváit. Ennek keretében fokozatos fejlesztésre javasolta a Szívkórház, a szanatóriumok és a téliesített üdülők mellett az egész éven át működő szállodai hálózatot. Mindezekkel összhangban a kommunális szolgáltatások fejlesztésének szükségességét hangsúlyozta. Az ART szerint a belterülethez nem tartozó zöldövezetben védett területnek minősített, parkerdő jellegű kirándulóhelyeket kell kialakítani a Koloska- és a Kéki-patak völgyében, valamint a Tamás-hegy és Balatonszőlős irányában. Irányelvként megfogalmazta, hogy a partmenti sétányokat és a strandokat a part teljes hosszában a közérdeknek megfelelően kell kiépíteni. A Balatont mindenki számára elérhetővé kell tenni, ezért meg kell szüntetni az elkülönített, lezárt szakaszokat. Az ART megállapította továbbá, hogy a település részeinek már megtörtént összeolvadása ellenére a továbbiakban is szükséges Balatonfüredet övezetekre osztani, így két fő övezetet határozott meg, és azokat is tovább osztotta. Î. A vasút és a Balaton közötti terület, amelyet három részre osztott. Ennek elsődleges célja a település gyógy-, illetve üdülő-idegenforgalmából származó érdekütközések feloldása volt, a funkcionáló területi egységek elkülönítésével. 1. A Szívkórház-Tagore sétány-Fenyvespark területe mint védövezet. Itt a három létesítendő kórházi pavilon kivételével semmilyen beépítést nem engedélyezett. Előírta a szabadtéri, valamint az állandó mozi áthelyezését a város nyugati oldalára és a sporthajóüzemét a Hajógyár területére. A védővezet kiterjesztését javasolta a Beloiannisz és a Jókai utca által behatárolt egész területre. 2. Az Annabella Szállótól a csopaki határig húzódó, jelentős részben még beépítetlen terület. Az irányelveknek megfelelően itt az előzetes kommunális fejlesztéseket követően nagy tömegek gyógyüdültetésére 2-4 szintes épületkomplexumok létesítését tűzte ki célul. (Ezen a részen ekkor már épülő új strand, valamint a felszíni vízkiemelő a korábbi rendezési terv része volt.) Mivel a terület klímája azonos a Szívkórház környékivel, ezért gyógyítási célra történő felhasználását javasolta. 3. A Halászkert és a vasűtállomás vonalától nyugatra fekvő terület, amelyet az üdültetés és az idegenforgalom központjává szándékozott alakítani, ezért célszerűnek tartotta a már meglévő intézmények (kemping, sportpálya, a félkész szabadtéri színpad stb.) mellé további egységek, pl. szabadtéri mozi telepítését is. Ugyanakkor nem tartotta kívánatosnak további vitorlásklubok elhelyezését, mert véleménye szerint azok teljesen elzárnák a hajókikötő és a Marina Szálló közötti partszakaszt. (A füredi partszakasz teljes hossza 2,5 km, amelyből 1971-ben csak 300 méteren volt mindenki számára közvetlenül megközelíthető a Balaton.) IL A vasút feletti terület, amelyet szintén három részre osztott. 1. A balatonfüredi őstelepülés és környéke a Tölgyfa csárda, a Vasűtállomás, valamint az Ady Endre utca által határolt terület. Az ART előírásai szerint ezen a területen belül kellett kialakítani a városközpontot a már meglévő (gimnázium, Geológiai Kutató Intézet, gyógyszertár, könyvtár, OTP) és a tervezett (rendelőintézet, ta-