Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

IX. Rendszerváltások kora

nácsház, posta) közintézmények egy területre történő koncentrálásával. Lakóházak telepítésére a Kéki-patak nyugati oldalát, valamint az Ady Endre u., Arad u. és az Arácsi út érintett környékét tartotta alkalmasnak. 2. Az Arácsi út, a vasútvonal valamint Balatonarács óstelepülés és a Lóczy Lajos út által határolt területre nyaralók, lakóházak, oktatási és egészségügyi intézmények elhelyezését javasolta. 3. Arács, Lóczy Lajos úttól keletre, valamint a város felső harmadában a Tamáshegy, Péterhegy felé eső részen az ART szerint a kialakított zártkertek és gyümölcsösök fenntartásával biztosítani kell a szőlőhegy jelleget. Ezzel együtt a korábban létesült engedély nélküli építkezések felszámolását és a táj egységébe illeszkedő épülettípusok alkalmazását is kívánatosnak tartotta. A Balaton-parti üdülőövezet, valamint a szőlőterületek védelmében az Építési és Városfejlesztési Minisztérium rendeletére 1978-ban felmérték a Szőlőfő, Meleghegy, Kékhegy, Györgyhegy, Szaka, Bocsár, Öreghegy és Tamáshegy területén a zártkerti építményeket. A szakhatóság megállapította, hogy a megvizsgált 564 zártkerti ingatlanból csak 223 készült engedéllyel. Ezek közül 90-et a tájba illőnek minősített, és engedélyezésre javasolt, 251 épületet bontásra ítélt, a bontások azonban szinte kivétel nélkül elmaradtak. A lokális tervek mellett mind halaszthatatlanabbá vált egy, a Balaton egészét egységes koncepció alapján szemlélő, korszerű és átfogó terv elkészítése és elfogadása. A minisztertanács 1979-ben jóváhagyta a Balatoni Üdülőkörzet Regionális Rendezési Tervét (BRRT), amely Balatonfüredre a nemzetközi gyógyüdülő központ szerepkörét osztotta. Az ART-hez képest visszafogottabban tervezte meg a település lakosságszámát, 2010-re 18 500 állandó lakossal számolt. A város belterületét és a fejlesztésre kijelölt külterületét vizsgálva háromfajta építési tilalom elrendelését tartotta szükségesnek. Irányelvei alapján (1) a közvetlen partmenti körzetben meg kell állítani a magán, illetve kisebb közösségek érdekeit szolgáló beépítéseket, a védendő partmenti sáv létrehozása céljából határozatlan időre meg kell tiltani mindennemű építési tevékenységet. Továbbá (2) olyan üdülőterületeken, amelyek nagyobb részben beépítetlenek, és összefüggően kezelhetők, magasabb színvonalú üdültetést kell megoldani. Az uralkodó tendenciákon változtatva a nagy területigényű családi üdülők helyett kollektív üdültetést, tömbszerű beépítést javasolt. Szükségesnek tartotta (3) a zsúfoltan beépült területek rekonstrukció alá vonását, ahol csak az idegenforgalmi szempontból értékes ingatlanokat kell megtartani. A BRRT a három területre differenciáltan határidő nélküli építési, illetve legkésőbb 1985. december 31-ig építési és telekalakítási, valamint a részletes a rendezési tervek elkészítéséig és jóváhagyásáig építési és telekalakítási tilalmat rendelt el. Az 1982-ben érvényben lévő részletes rendezési tervek: Petőfi S. u.-Arácsi út közötti terület (készült 1971-ben, jóváhagyva 1972-ben, módosítva 1976-ban); Óváros; Hajóállomás és Fürdő u. közötti terület (készült 1976-ban, jóváhagyva 1980-ban); Arácsi partmenti terület (készült 1967-ben); Városközpont és Öreghegy (készült 1970-ben, módosítva 1976-ban); Tamáshegy beépítési szakvéleménye (készült 1974-ben); Pacsirta és Csákány u. környékének beépítési szakvéleménye (készült 1978-ban); Szőlők alja u. és környékének beépítési szakvéleménye (jóváhagyás nélkül); Péterhegy beépítési szakvéleménye (jóváhagyás nélkül); Kistói u. környékének szakvéleménye (készült 1976-ban, jóváhagyták 1978-ban); A város iparterületének részletes rendezési terve (készült 1980-ban). Az 1980-as évek elejére szükségessé vált az 1974-ben elfogadott ART felülvizsgálata. A 71-es utat tehermentesítő M71-es autópálya terve végleg lekerült a napirendről. A KPM 1982. augusztusi határozata szerint a nagyobb távolságú forgalom céljára, annak