Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

4. A politikai élet és a két világháború A tapolcai választókerületben Botka Mihály alispán 1861-ben a felirati párt, 1865-ben a Deák-párt jelöltjeként győzött. Az 1869. évi választásokon Kerkápoly Károly balközép jelölt 1548 : 881 arányban legyőzte Botka Mihályt. Az 1872. évi választásokon az arácsiak valamennyien Hegedűs Sándorra szavaztak, a fürediek túlnyomó többsége szintén, míg az ellenjelölt Kerkápoly Károlyra mindössze 15-en. A választókerület képviselője a Deák-párt és a Szabadelvű Párt jelöltje, Kerkápoly lett, aki 1875-ben Verhovay Gyula - később az antiszemita mozgalom egyik vezéralakja - ellen 828 : 588 arányú szavazással megismételte győzelmét. A szavazás mind Arács, mind Füred lakosságát megosztotta. Az előbbi helyen 12:8, az utóbbin 111 : 37 arányban Verhovay győzött. A Verhovay által keltett izgalom miatt Kanizsáról 90, Székesfehérvárról 100 főnyi véderőt kellett kirendelni a szavazás helyszínére, Tapolcára a tömeg szétválasztására. 34 A következő négy választáson a politikai küzdelem főszereplője hg. Odescalchi Artúr és Vadnay Andor lett. Odescalchi „független párti" jelöltként 1878-ban 737 : 137 arányban győzött Schvartz Gyula „egyesült ellenzéki" jelölttel szemben, 1881-ben pedig Konkoly Ambrust verte meggyőző fölénnyel. A fürediek és az arácsiak 1878-ban 3, illetve 4 kivételével a későbbi győztesre szavaztak, 1881-ben pedig egységesen Odescalchira adták a voksukat. Az 1884. évi választásokon Odescalchi megsemmisítő vereséget szenvedett Vadnay Andor zánkai földbirtokostól, aki a győzelmét 1887-ben a Szabadelvű Párt jelöltjével, Horváth Sándor evangélikus lelkésszel szemben megismételte. 1884-ben az arácsiak valamennyien, a fürediek nagy többsége Vadnayra szavazott, s ugyanez kisebb módosulással megismétlődött 1887-ben is. Az 1883-ban - Eötvös Károly védőbeszédének is köszönhetően - felmentő ítélettel befejeződött tiszaeszlári vérvádper utáni két választáson Vadnay személyében a Balaton-felvidéki antiszemita mozgalom egyik vezetője, az Istóczy Győző által 1883-ban alapított Antiszemita Párt támogatottja győzött. Balatonfüreden kizárólag a zsidóság szavazott ellene.

135 Vadnay a sikert feltehetően annak is köszönhette, hogy a filoxéravész éppen a két választás idején tarolta le a Balaton-felvidéki szőlőket. Balatonfüreden jelentős támogatást kapott azoktól, akiknek Keöd József volt a hangadója. Vadnay és Keöd a zsidók emancipációjának eltörlését, az ingatlanszerzésük megtiltását, a zsidó felekezeti oktatás megszüntetését követelő ún. tapolcai kérvény megfogalmazói voltak.

136 Az 1882-83-as évek a Zala megyei zsidóság történetében az első megrázkódtatást hozták. 1882 augusztusában Balatonfüreden zsidók elleni hangulatkeltés folyt.

137 1883-ban Zala megyében zsidóellenes zavargások törtek ki, amelyek súlypontja szeptember 1. után áttevődött a Balaton-felvidékre. Balatonfüreden az 1883. szeptember 4ről 5-re virradó éjszaka zsidó polgárokat megtámadtak.

138 Az antiszemita mozgalom és párt azonban hamarosan megbukott, és Balatonfüreden folytatódott a gazdatársadalom és a zsidóság sikeres gazdasági együttműködése. A füredi kisgazdák első önálló politikai fellépéséről, szervezkedéséről szóló híradás az 1896. évi választásokhoz kapcsolódik. 1896. október 28-án füredi gazdák, név szerint Bedegi Gábor, Kossuth Bertók Imre, Korpádi János, Kenyeres Pál, Róka Lajos, Somogyi Károly, Tolnay István, Róka Gábor és felső Róka Gábor Győrffy Pongrácot jelölték. A szavazás eredményéből (Mócsi Antal 1043, Barcza Miklós 915, Győrffy Pongrác 82 szavazat) kitűnik, hogy Győrffy támogatottsága jelentéktelen volt, Arácson még szavazatot sem kapott, Füreden is mindössze 11-et. A füredi kisgazdák első politikai akciója kudarccal végződött, érdemes felfigyelni azonban arra,