Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

hogy a szervezkedők élén Bedegi Gábor állt, aki az 1920-as választásokon a kisgazdapárt jelöltjeként indult. A Mócsi elhalálozási miatti rendkívüli választáson 1900-ban a tapolcai választókerületben nagy tekintélynek örvendő Hertelendy Ferenc győzött, az arácsiak és a fürediek is támogatták. 1905-ben és 1910-ben a balatonfürediek egységesen, a balatonarácsiak kettő kivételével Darányi Ignácra szavaztak, aki előbb meggyőző fölénnyel - 1487 szavazattal 365 ellenében - nyert Győrffy Zoltán ellen, utóbb egy másik ellenfele visszalépett. A filoxéravész elleni küzdelmet földművelésügyi miniszterként levezénylő Darányi kétségkívül népszerű politikus volt a tapolcai választókerületben, Balatonfüreden különösen. Megválasztásával a politikai küzdelemben hagyomány is teremtődött Balatonfüreden és a választókerületben: igyekeztek valamelyik minisztert vagy államtitkárt - lehetőleg a földművelésügyi tárcától - képviselőjüknek megválasztani, aki nemcsak a borvidék és a bortermelők érdekeit, hanem a balatoni érdekeltségeket is eredményesen tudja képviselni. Darányi Ignácra később is, mint a választókerület jótevőjére emlékeztek vissza, mivel az ő képviselősége idején vasutat kapott az északi Balaton-part, felállították a balatonfüredi járást, és a járásbíróság telekkönyvi hatóságot kapott. Balatonfüreden az űj tűzoltószertár 1914. július 12-re kitűzött avatását a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet miatt el kellett halasztani. A másodszorra kitűzött időpont 1914. augusztus 2. volt. A program szerint tábori misével kezdődő, díszfelvonulással folytatódó, a Balatonon velencei esttel, majd a gyógyfürdő tánctermében reggelig tartó táncmulatsággal végződő avatási ünnepség is elmaradt, mert elrendelték az általános mozgósítást. A fürdővendégek július végén mind elutaztak. Azonnal megindult a gyűjtés a hadba vonult tartalékosok családjainak megsegítésére. A községben működő szerb származású tánctanár felségsértésbe keveredett, vasra verve szállították el a fogházba. Megindult a hadikölcsön jegyzése, 1914. november végén a takarékpénztárnál 114 ezer, a felső postánál 18 ezer, az alsó postánál 17 ezer koronát jegyeztek. A képviselő-testület név szerinti szavazással 25 igennel úgy döntött, hogy 13 800 koronát jegyez. Összeírták a népfelkelőket. Hamarosan hadifoglyok kerültek Balatonfüredre, akiket a mezőgazdaságban foglalkoztattak. Szeptember elején két sebesültszállító vonat érintette a községet, majd a hónap közepe táján 110 sebesültet szállítottak a szerb frontról Balatonfüredre, akiket Stolczer József járási tisztiorvos felügyelete alatt álló Erzsébet-udvarban helyeztek el. Ezt a tartalékkórházat 60 szobával, a bencések adományából hozták létre.

139 A Balatonfüredi Hírlap közlése szerint 1914 augusztusában Mangold Gusztáv, később Vaszary Ernő szervezte a Vöröskereszt balatonfüredi fiókját, amely november közepe óta működött. 1914 végén közölt sajtóhír szerint a Vöröskereszt Egylet Langer István egyesületi elnök és Fazekas Vilmos jegyző vezetésével működő balatonfüredi fiókja három kórházat tartott fenn. A további sebesültszállítmányok elhelyezésére megszervezték az ipartestületi 30 ágyas, az arácsi szeretetházi 14 ágyas és a népházi 26 ágyas kórházakat. A kórházakat Langer István főszolgabíró és Halász Istvánné, a körorvos felesége, a helybeli Vöröskereszt alelnöke szervezte. Halász Istvánné nemcsak vezette a kórházat, hanem ápolt, kötözött, vigasztalta a sebesülteket. A király arany érdemkereszttel tüntette ki.

140 1915-ben a Vöröskereszt Egylet központi igazgatóságának felügyelete alatt balatoni katonai üdülőtelepeket gondozó bizottság alakult Balatonfüred székhellyel gr. Forgách Károly elnök, Gallik Oszvald Szent Benedek-rendi jószágkormányzó, Langer István főszolgabíró, Vaszary Ernő fürdőigazgató, Cséplő Ernő, a Balatoni Szövetség fő-