Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

semet igazolja az a körülmény, miszerint nem hiszem, hogy nagyobb pénztelenséggel s több ellenszenves érzülettel kellett volna valahol megküzdeni, mint Balatonfüreden, ami a közelmültban két borszövetkezettel ért csalódás után nem is csodálható, s ennek ellenére is Balatonfüred szőlősgazda társadalma jegyzett annyi részvényt, hogy ha a badacsonyi pince körzetébe tartozó szőlőbirtokosságok mindegyike aránylag annyit jegyez, minden nehézség nélkül jő össze az előirányzott alaptőke."

106 A pinceszövetkezet megalakulását széles körű összefogás tette lehetővé. A földművelésügyi miniszter a badacsonyi állami pincét a szövetkezet rendelkezésére bocsátotta és 200 ezer pengő támogatást is ígért az alakuláshoz. Zala vármegye 20 ezer P támogatást adott. 1929. március 3-án megalakult a Badacsony-vidéki Szőlősgazdák állami ellenőrzés alatt álló Pinceszövetkezete, amelynek igazgatóságában Balatonfüredről Dicenty Dezső, Vámos Géza, Pálfi Zsigmond és Cs. Darab József, felügyelő bizottságában Somogyi Imre is helyet foglalhatott. Az 1929 szeptemberétől működő pinceszövetkezet balatonfüredi fiókpincéje november 10-e után megkezdte a mustok gyűjtését. A mustot literenként 30-60 fillérért vették át, és 60 százalék előleget fizettek. Néhány hét alatt óriási forgalom volt, decemberre a fiókpincébe 1000 hl bort szállítottak be, amelynek egy részét a badacsonyi pincébe kellett irányítani, mert a füredi pincegádorba 20 hl-es vagy nagyobb hordót nem lehetett legurítani. A „Hangya" országos szövetkezeti központ keretében működő fogyasztási és értékesítő szövetkezet Balatonarácson is, Balatonfüreden is működött. Az 1908. május 16-án alakult Balatonarácsi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet közgyűléseit a Népházban tartotta. A tagok száma 1943-ig 240-re emelkedett, akik 3458 üzletrésszel rendelkeztek. A szövetkezet szerény, de rendszeres tiszta nyereséget ért el, 1928 és 1943 között 40 és 790 P között. Általában 5 százalék osztalékot fizetett, azonkívül az 1930-as évekből fennmaradt adatok szerint jótékonysági célokra is rendszeresen adott a nyereségéből.

107 Á Balatoni Szövetség lapja szerint Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség főtitkára 1908. augusztus 30-án alakította meg a Balatonfüredi Fogyasztási Szövetkezetet. Az alakuló közgyűlésen 300-an vettek részt, 6000 korona üzletrészt jegyeztek. Vezetői földes szőlőbirtokosok: Horváth Mihály elnök, Pálfy Gábor ügyvezető elnök, Bedegi Gábor felügyelő bizottsági elnök.

108 A Balatonfüredi Fogyasztási Szövetkezet 1925-től Balatonfüredi Hangya Fogyasztási Szövetkezet, később Balatonfüred és Vidéke Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet néven működött. Az üzletrészek névértéke az alakuláskor 10 korona, 1926. május 30-tól 2 pengő, 1948-tól 10 forint. Igazgatósága kezdetben hét tagból állt: Horváth Mihály, Vörös Lajos, Bocsor Sándor, Vörös József, Újhelyi Imre, ifj. Somogyi Imre, Ughy Béla. Később igazgatósági tag lett Somogyi József, Szabó Károly, Horváth Zsigmond, id. Somogyi Kálmán, ifj. Somogyi Károly, Bereczky Gábor, Pálfi Zsigmond és Vámos Géza. 1929-ben a balatonfüredi Hangya-fiókot újjászervezték, de 1933 májusától felszámolás alatt állt, üzletét a Balatoni Élelmező Szövetkezet vette át. A szövetkezet 1940. február 21-én megszűnt. A Balaton-parti élelmiszerellátást autójárataival sikeresen megoldó Hangya-fiók megszűnését az okozta, hogy a konkurencia miatt a nagyobb fogyasztók (vendéglősök, szállodások) elpártoltak tőle. Nem sokkal később azonban kiderült, hogy a konkurencia nem tudja pótolni a Hangyát, 1937 októberében Balatonfüred vendéglátó iparosai már arról tárgyaltak, hogy élelmiszerbeszerző szövetkezetet kell szervezni.

109