Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)
A Balatoni Szövetség szövetkezeti alapon, a „Hangya" szövetkezeti központ kötelékében egy élelmiszerközpont létrehozásával akarta megoldani a balatoni fürdők ellátását. A terv szerint a központ Siófokon, a fiókok a Balaton-parti községekben lettek volna. 110 1916 elején nyaralótulajdonosok, értelmiségiek, tisztviselők, földbirtokosok körében megindult az üzletrészek jegyzése. Az áprilisi közgyűlés módosította a szövetkezetről kialakított elképzeléseket: több önálló szövetkezetet terveztek a Balatonnál, amelyek szervezése Siófok, Balatonalmádi, Balatonkenese és Balatonfüred-fürdő központokkal megindult. A balatonfüred-fürdői Balatoni Eleimező Szövetkezet 1917. január 6-án tartotta alakuló közgyűlését. Meghatározatlan időre alakult. „Szerves összeköttetésben áll a Magyar Gazdaszövetség Hangya nevű fogyasztási és értékesítő szövetkezetével. A Balatoni Szövetség erkölcsi támogatása és felügyelete mellett." Az üzletrészek névértéke az alakuláskor 25 korona, 1926. május 2-től 2 P. 1917-ben megjelent a balatonfüred-fürdői Balatoni Élelmező Szövetkezet első hirdetése, mely szerint a szövetkezetnek ezernél több tagja és tágas áruháza volt, amelyben a lehetőségekhez képest nagy készleteket tartott, hogy tagjait kiszolgálhassa. 111 A Balatoni Szövetség 1918. évi jelentése már tükrözte azt, hogy nem Siófok, hanem Balatonfüred lett a szövetkezet székhelye. A jelentés szerint a szövetség közvetlen alkotása a Balatonfüreden székelő Balatoni Élelmező Szövetkezet, amelyet a Balatoni Szövetség tisztviselői vezetnek, és nagy arányait mutatja az, hogy egyesztendős működése alatt a balatoni vidék legnagyobb szövetkezetévé fejlődött. Az első esztendőben 450 ezer korona értékű árut hozott forgalomba. Ebből mintegy 80 ezer koronát tett ki a zöldség- és főzelékfélék forgalma és körülbelül ugyanannyi a forgalom a hatósági áruknál. Miután a szövetkezet elosztó központ is, e címen való forgalma 140 ezer korona. Összes forgalma 600 ezer korona. 112 1920 áprilisában a szövetkezetnek 1283 család volt a tagja 1756 üzletrésszel. Elnöke Horváth Mihály. Egy millió koronát meghaladta a forgalma, Balatonfüredet és környékét látta el áruval. A szövetkezetnek legtöbb tagja Balatonfüreden volt és a környékbeli 32 községben. 1921-ben a szövetkezet 1432 tagjának 2292 üzletrésze volt. Saját emeletes székházzal rendelkezett. Aszófő, Balatonudvari községben megnyitotta fiókjait, és megkezdte az akali fiók szervezését. A tagok a forgalom után 2 százalékos vásárlási visszatérítésben részesültek, és a forgalmi adót is a szövetkezet fizette. 1922ben megnyílt a szövetkezet tihanyi fiókja. Hat év alatt a szövetkezet mintaszövetkezetté nőtte ki magát. 1923-ban a balatonfüredi főüzletével, aszófői, tihanyi, balatonudvari, akali fiókjaival a Balaton vidék legnagyobb szövetkezeti intézménye. Háztartási cikkeket, gazdasági terményt, gépet is szállított. Háziipari készítményeket, veranda- és kerti bútorokat is forgalomba hozott. 1923 végén 1783 tagja volt 8070 üzletrésszel. 113 Az igazgatóság tagjai között gazdálkodók, tisztviselők, értelmiségiek egyaránt előfordultak. 114 A szövetkezet az 1920-as évek válságos gazdasági viszonyai mellett is, tekintettel szerencsés ingatlanvételére, az üzletrészekre befizetett összegeket aranyértékben valorizálhatta. 115 Az 1920. június 27-én 1000 koronás üzletrészekkel megalapított Balatonfüredi Családi Házépítő Egyesület mint Szövetkezetet elsősorban értelmiségiek alapították. A tagok házhelyhez, szőlőhöz, hajlékhoz juttatását, s az e célra szükséges telkek, építési anyagok és ültetvények megszerzését és kitermelését céljának tekintő szövetkezet 1924. szeptember 29-én megszűnt. 116 A nyomdászat Balatonfüreden Győrök György nyomdagépével indult, amelyen 1862. június 26-tól előállította a Balaton-Füredi Napló számait. 1887-88-ban működött
