Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VIII. A polgárosodás eredményei (Lichtneckert András)

A POLGÁROSODÁS EREDMÉNYEI Lichtneckert András 1. Balatonfüred járási székhely A XVIII. század óta Balatonfüred és vidéke területi-közigazgatási szempontból Zala megye perifériájára került. Míg a szomszédos vármegye székhelyére, Veszprémbe könnyen eljuthattak, addig saját vármegyéjük székhelye, de még a járási székhely, Tapolca is sokkal nagyobb távolságra esett. A XVIII. század óta több alkalommal kérelmezték Veszprém vármegyéhez való csatolásukat. A népesség száma és gyarapodásának üteme az első világháború előtti években nem indokolta volna Balatonfüred járási székhellyé válását. Balatonfüreden 1890-ben 1788,1910-ben 2267, a járás székhelyén, Tapolcán ugyanezekben az években 5839, illetve 6699 lakos élt. 1889-ben Balatonfüred nagyközség és a Felsőörstől Akaiiig terjedő területen elhelyezkedő 19 község kérelmezte a Balatonfüredi járás felállítását. Zala vármegye, a Veszprém vármegyéhez való átcsatolást követelők leszerelésére is, 1889-ben elszánta magát arra, hogy 1890. január 1-jei hatállyal egy új közigazgatási járást szervez. A megye közgyűlése azzal indokolta döntését, hogy a Tapolcai járásnak 62 községe és 41 705 lakosa van, igazgatása nagy területe és kedvezőtlen fekvése miatt nehézkes. A megye a felállítandó járáshoz kívánta csatolni a Csicsói-völgy hat községét, így az új járást Balatonfüred nagyközség öt körjegyzőség községeivel együtt alkotta volna, összesen 11 757 lakossal.

1 A belügyminiszter nem adta jóváhagyását a balatonfüredi közigazgatási járás felállításához, mire a megye újra kérelmezte azt, még a telekkönyvi hatósággal való felruházás költségeit is vállalta volna, mivel „Balatonfüred és vidéke Zala megye féltett gyöngye", az indoklásból azonban az is kiderül, hogy a lelkes támogatással Balatonfüred és vidékének Veszprém vármegyéhez való csatolását kellett elhárítani.

2 Balatonfüred nagyközség és négy érdekelt körjegyzőség községei 1905-ben, majd 1907-ben kérelmezték újra a Balatonfüredi járás felállítását. Zala megye - nem várva be a megyék területrendezését -, 1905. május 8-i közgyűlésén határozott a Balatonfüredi járás felállításáról. Indoklásában ismét szólt az elszakadási törekvésekről: „A vármegye közönségét ezen elhatározásban azon óhaj is vezérelte, hogy a hazánk páratlan szépségű tavának, a Balatonnak mentén elterülő kies vidéket annak gyöngyével, Balatonfüreddel együtt szorosabban fűzhesse kebléhez s az összetartozásnak és egységnek történeti múltban gyökerező kapcsait az elszakadással szemben óvja, czélozza." A megyei közgyűlés a határozatát 1907. február 11-én megismételte ugyanazzal a tartalommal, amelyet 1889-ben a belügyminiszter elutasított. 1907. szeptember 28-án megtörtént az áttörés, a belügyminiszter hozzájárult a járás megszervezéséhez, és 1908. január l-jétől biztosította a vármegyei költégvetés ke-