Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VII. Életmód, hagyományos népi kultúra Füreden (S. Lackovits Emőke)

Hitéletük elmélyítését szolgálták a vallásos társulatokban, pl. a Rózsafüzér Társulatban végzett ájtatosságok, a közös zarándoklatok a búcsújáró helyekre, ahová többnyire a tihanyiakhoz csatlakozva jutottak el: Andocsra, Sümegre, Csatárra. Az előénekes, előimádkozó vezetésével mentek, az arácsi és a nemesvámosi templomokban tartott pihenőkkel. A század elején még gyalogos zarándoklatokon vettek részt, majd a század közepe felé már a kompot, vonatot is igénybe vették. Vallásos egyesületük volt az Oltáregylet, amely elsősorban jótékonykodással, a szegények támogatásával foglalkozott. Füred templombúcsúja Krisztus király ünnepén, október utolsó vasárnapján van. Hitéletükben nagy szerepet játszott az Istenanyának, Szűz Máriának, valamint a védő- és patrónus szenteknek a tisztelete, különösen Szent Józsefé, Szent Antalé, Kis Szent Tere/e, valamint a magánáhítat szentképei és a házbelsők szakrális tereibe került vallásos ábrázolások. Utóbbiaknak a hitélet elmélyítésében játszott szerepük tagadhatatlan.

138 Mindezeken túl vallásos életük fontos tényezői voltak a szentelmények, amelyek a szentségeket körülvevő szent jelek és az egyháztól valók. Legfontosabbak voltak egész esztendőben és az egyén életében is az áldások.

139 A liturgikus esztendőt végigkísérő szentelmények közül a január 6-án megszentelt víz, a szenteltvíz az ember egész eletét végigkísérte, hajlékát, önmagát ezzel hintette meg, távol tartandó a rosszat, a bajt. A február 2-án megszentelt gyertya került a nagybeteg, a haldokló és a ravatal mellé. A virágvasárnapi szentelt barka hamujával hamvazkodtak a nagyböjt kezdetén, de ebből vittek be a házba, sőt elhunyt szeretteik sírjára is került belőle egy-egy szál. A szentelt búzát az imakönyvekbe tették. A húsvéti szentelt ételből a család minden tagja evett. Az urnapi sátor megszentelődött virágaiból minden katolikus házba jutott. Egyszerre voltak ezek a szentelmények áldást hozók és bajelhárítók. A romai katolikus gyermekek is a családban, többnyire édesanyjuktól tanultak meg imádkozni. Egészen kicsi korban tanították meg az imádságokat és vitték őket 24. ábra. A füredi katolikus templom alapkőletétele, 1926 (Reprodukció: Róka Lajos)