Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

VII. Életmód, hagyományos népi kultúra Füreden (S. Lackovits Emőke)

Szabóéktól vették a tejet, Szabóék pedig tőlük vásároltak. Nagy Jenőék Olga lányuk esküvőjére is meghívták a Szabó családot a számukra ismeretlen, érdekes szertartásra. Pollákék Királyéktói hordták a tejet, saját edényben vitt vízzel mosták meg a tehén tőgyét, s ugyancsak az általuk vitt edénybe fejtek és szűrték le a tejet. Ugyanígy voltak Tolnayék Kohn szikvizesékkel, Bertókék pedig az állatorvos Schafferékkel voltak baráti kapcsolatban. A gyermek Erzsébetet Borosné és Bánóczyné, a nyugdíjas nevelőnők vitték el magukhoz rendszeresen, ahol olvashatott, zenét hallgathatott, ami nagyon tetszett neki. Azt hozzá kell tennünk, hogy ezek a kapcsolatok családok között jöttek csak létre, tehát egy adott korosztályon belül, de különböző társadalmi szinten lévők között. Az ifjúság kapcsolatára nincs adatunk, mivelhogy az nem is létezett, így az esetleges házasságnak sem veszélye, sem realitása nem állhatott fenn. Ezzel szemben a római katolikusok és reformátusok esetében igen, hisz a kapcsolatok elsősorban életkoriak voltak, ezért nagy jelentőségűnek bizonyult a nevelés, amely arra irányult, hogy házastársat az azonos felekezetűek közül válasszanak. „Én nem tudtam volna máshoz hozzámenni, csak reformátushoz. Más szóba sem jöhetett, nem is tudtam volna szóba állni mással. Mi úgy voltunk nevelve." - emlékezett vissza ezekre az időkre egyik adatszolgáltatóm. Ezt az elvet hangsúlyozták mind a családban, mind az iskolában, így a két felekezet közötti kapcsolat mind a családokra, mind az egyes korcsoportokra, mind pedig a nemekre vonatkozóan korlátok közé szorított volt, amelyen nem is szándékoztak változtatni.

123 23. ábra. A balatonfüredi réf. templom, előtte a Hősök szobra (Fotó: Róka Lajos)