Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

1778-ra Arácson a helybeliek (312 kapaalja) és a vidékiek (319,5 kapaalja) adózó szőlőterülete kiegyenlítődött, Füreden pedig a helybeliek 505 kapaalja szőlőterületével szemben a vidékieké mindössze 90 kapára zsugorodott. Ekkor Arácson 116 adózó szőlőbirtokos közül 63 helybeli és 35 füredi volt, míg Füreden 233 adózó szőlőbirtokos közül 209 helybeli és mindössze 24 vidéki volt, utóbbiak között is 13 arácsit találunk. 22. táblázat A füredi dézsmás és hegyvámos szőlők birtokosai és területe 1778-ban A szőlő földesura A szőlőbirtok területe ka fásban és birtokosai 1 2 3 4 5 6 7 8 10 Veszprémi káptalan (tizedes) Adózók 18 27 13 3 3 1 1 Nemesek 5 6 2 5 Külső birtokosok Adózók 2 2 Nemesek 1 1 Tihanyi apátság (tizedes) Adózók 8 7 1 Tihanyi apátság (hegyvámos) Adózók 21 23 19 8 3 2 1 Nemesek 3 1 Külső birtokosok Adózók 1 3 1 1 Nemesek 1 1 Esterházy Károly (hegyvámos) Adózók 3 3 2 4 Külső birtokosok Adózók 1 1 5 1 Nemesek 1 1 Oroszy család (hegyvámos) Adózók 6 3 3 Kazay Sándor (hegyvámos) Adózók 1 1 1 1 Összesen (birtokos): 233 62 76 48 24 7 11 2 2 1 Összesen (kapás): 595 62 152 144 96 35 66 14 16 10 A nemeseknek 1796-ban a saját fundusaikon 243 kapa szőlejük volt, így az összes füredi szőlőterület 1778-ban 800 kapaalja körül alakult. A XVIII. századnak a Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezésig terjedő szakaszában Arács és Füred határában hatalmas méretű szőlőtelepítések folytak, amelyek átalakították a határ művelési képét. Az 1790-es évek elejéig a szőlőtelepítések egységes folyamatot alkottak abban a tekintetben, hogy mindenütt a hegyi szőlők területe növekedett. Lényegesen különbözött ettől a folyamattól az 1790-es évek elején kezdődő második szakasz, amelyben a jobbágytelki állományhoz és a nemesi birtokhoz tartozó földeken folyó szőlőültetések domináltak.