Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

V. A Rákóczi-szabadságharctól a polgári átalakulás kezdetéig (Lichtneckert András)

23. táblázat A füredi szőlőterület megoszlása szőlőhegyek és földesurak szerint 1778-ban és 1828-ban

177 Veszprémi Tihanyi Esterházy Oroszy Nemesi közRef. Összekáptalan apátság grófok család birtokosság egyház sen 1778 (kapás) 212 254 87 42 595 1796 (kapás) 243 243 1828 (kat. hold) 132,1 123,6 61,3 100,4 190,7 11,6 619,7 Öreg-hegy 27,7 85,1 4,0 8,0 17,8 2,3 144,9 Bocsár-hegy 11,2 5,2 14,5 9,1 88,2 1,9 130,1 Tamás-hegy 34,8 0,9 12,9 30,2 23,3 102,1 Száka-hegy 4,4 7,9 10,6 47,4 1,3 71,6 Kéki-puszta 25,0 13,5 14,8 11,7 0,6 65,6 Meleg-hegy 8,4 1,6 7,1 10,4 4,9 32,4 La ki-hegy 8,4 2,5 Ll 6,9 9,2 28,1 Szőlőfői-dűlő 11,5 4,5 6,0 4,8 0,1 28,1 Eb-hegy 0,7 7,7 1,5 9,9 Egyéb helyen 0,7 1,7 0,9 1,0 2,6 6,9 Az Öreg-hegy, a Bocsár-hegy és a Tamás-hegy Füred legnagyobb területű és legrégebbi szőlőhegyei. A szőlőtelepítésekre vonatkozó adatokból megállapítható, hogy a XVIII. század első felében még mindig e három szőlőhegyen folytak az új ültetések. 1828-ban e hegvek oldalán helyezkedett el a szőlőterület 60 százaléka. A tihanyi apátság füredi jobbágyai közül Bertók Ferenc, Bertók Pál és Kovács Lőrinc 1752-ben kezdtek szőlőt ültetni a Meleg-hegyen. Többen csatlakoztak hozzájuk, hiszen 1759-ben a tihanyi apát egy tiltakozó levelében 2-3 éve tett irtások szőlővel való betelepítéséről írt, amelyeket az Esterházyak arácsi és hidegkúti jobbágyai elfoglaltak. Lgvanebben a levelében Lécs Ágoston apát az aszófői birtokán irtásokat tevő fürediek ellen is tiltakozott. A tiltakozás okát Vajda Sámuel apát 1772-ben kelt leveléből tudjuk meg: a füredi nemesek és adózók - a veszprémi káptalan jobbágyaival együtt - az aszófői erdőket erőszakosan irtották, az apátság füredi legelőjét az apátság jobbágyainak kizárásával új szőlőkre fordították.

178 Az 1760-as években megindult a Szaka- vagy Szálka-hegy betelepítése. A szőlőhegy nagyobbik része a füredi nemesek, kisebb része a jobbágyok birtokába került. A XVIII. században a füredi nemesek a szőlőföld utáni igénveiket a szőlősiek rovására elégítették ki, akiknek korábban legelőjük lehetett ezen a területen. 1794 körül a szőlősieknek írt levelük részlete: „Kegyelmetek levelét vettük, amelyben nagyon szorgalmaskodik Kegyelmetek felőlünk, hogy ha a Szálkahegyet becsináljuk szőlővel, hol élnek el marháink... Mikor Kegyelmetek határjának nagyobb részét szántóföldnek és szőlőnek fölirtotta, kit szólítottunk meg kegyelmetek közül? Úgy tapasztaljuk Kegyelmetek leveléből, mintha valami jussot tartana Kegyelmetek azon most fölfogott hegyhez, melyet ne is álmodjon Kegyelmetek... Bizony nem kérünk tanácsot Kegyelmetektől. Csak valahol közel a Kegyelmetek határjához szőlőhegynek való földet tudnánk, inkább csinálnánk azt föl, mint a magunkét."

179 A Száka-hegynek a tihanyi apátsághoz tartozó irtásszőlőiről jóval korábbi adatok vannak, az itteni szőlők terméséből 1768-ban már megkapta a földesúr a boradót.

180 A füredi új szőlők terméséből a földesúr bortizedet kapott, a korábban ültetett szőlők