Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

Mézo-Eutróf állapot IV. 10 000—9 000 év BP (Pinus Berula) kőzeteket, de a kemény dolomit meredek falú, sziklás partot alkotott: a Péter-hegy és a Farkó-hegy közötti szirtfokok sorát a mai Kéki-völgy torkolata környékén egy kisebb öböl szakította meg. A legmagasabb vízállást jelző parti abráziós képződmények foszlányai (Diási Formáció) jelenleg 170-210 m tengerszint feletti magasságban fordulnak elő. Ilyenek például a Tamás-hegy egykori félszigetének délre kinyúló lábánál lerakódott durva kavicsok vagy a Bocsár fölötti lejtőn heverő, hullám marta, rücskös sziklatömbök a rájuk cementálódott durva szemcséjű homokkal. A törmelék egy része nem helyben „termelődött", hanem a sziget belsejéből érkezett a mai nagyobb völgyek akkor már létező ősein át. A Pannon-tóba torkolló sédek hordalékából származó anyagot part menti áramlások teregették szét. A hullámveréses zónától beljebb, a mélyebb és csendes vízben viszonylag magas mésztartalmú finomhomok és agyagos aleurolit (Tihanyi Formáció) ülepedett le. A benne található kagylóteknők és csigaházak a fokozatosan kiédesedő tó különleges élővilágának emlékei. Medencéje a szárazföldekről beáramló laza üledékekkel egyre jobban feltöltődött, elsekélyesedett, így a szomszédos tihanyi tűzhányó nagyjából 7 millió éve, ebben a néhány méteres vízben kezdte meg működését.

36 A vizes üledékeken átnyomuló - és éppen ezért hatalmas mennyiségű gőzt és gázt termelő - izzó magma iszonyú robbanások kíséretében tört felszínre. A láva nem is tudott kifolyni a kráterekből, mert a robbanások ereje már a kürtőben foszlányokra szaggatta a tésztaszerű anyagot. A vulkánból kirepülő bombák és a nagy sebességgel kitóduló izzófelhők

37 által szállított finom szemű törmelék közé néha idegen kőzetek is keveredtek: a mélyben harántolt idős (szilur, perm, triász) képződmények kiszakadt darabjai. Az egyik kitörési központ a Barátlakásoktól néhány száz méterre Balatonfüred felé, a mai Balaton medrének helyén épült fel. A Bocsár területén talált apró bazalttörmelék valószínűleg innét származik.

38 A Pannon-beltó elmocsarasodása, majd teljes feltöltődése és kiszáradása után szinte azonnal megkezdődött a visszamaradt laza üledékfelszín lepusztulása. A pliocénben szárazzá váló éghajlat következtében n

_ fára. A Balaton elterjedése a holocénben elsősorban a szelek hordták {Csernyi et al. 1996. nyomán) VIII-IX-X. 5 100 év BP - napjainkig (Quercui-Fagus. Fagus, Cultivated)