Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

egykoron ebben a környezetben helyezkedett el. Említettük már, hogy az alp-kárpáti térség geológiai fejlődéstörténetét elsősorban az afrikai és az európai kőzetlemez kölcsönös nagytektonikai mozgása irányította. A mezozoikumban mindkét kontinens peremterülete egy zömmel sekély, de óriási kiterjedésű üledékgyűjtő rendszerhez (Tethys) tartozott a trópusi éghajlati övezetben. A kontinentális lemezek kréta időszakban bekövetkező összeütközésének hatására jelentős térrövidülés kezdődött meg. A hatalmas „satupofák" keltette nyomóerők meggyűrték, majd később takaróként egymásra tolták a nagy vastagságú kőzeteket. A középső-kréta idején, az ausztriai tektonikai fázisban alakult ki a Bakony vályúszerű szerkezete, déli szárnyán a Balaton-felvidékkel. A térrövidülés eredményeként - a nyomóerők elől kitérve - az egész dunántúli-középhegységi szerkezeti egység, önálló tömegként oldalirányban, északkelet felé kezdett el vándorolni évi néhány centiméteres sebességgel. A harmadidőszak során több száz kilométert megtéve, az oligocén végére (25 millió éve) nagyjából eljutott mai helyére. Időközben kiemelkedett, rengeteg kőzetanyag pusztult le róla, így a miocén elejére már csak egy tönkösödött, elegyengetett felszín maradt vissza a Balaton-felvidéken. Mivel ezt zömében oldódásra hajlamos karbonátos kőzetek alkották, az eróziós formák mellett megjelent a karsztos formakincs is: dolinák, víznyelők, kisebb-nagyobb kúpok, lefolyástalan mélyedések, karrosodott sziklák tagolták felületét. A környező sekély tengerből kiemelkedő alacsony sziget peremeit két szakaszban a középső- és a felső-miocénben is - néhol elborította a víz. Ilyen parti vagy partközeli kavicsos, mészköves üledékek nyomozhatok a kicsit távolabbi Balatonudvari-Zánka vidékén. A közelebbi tihanyi fúrások

3:i is elérték a szarmata mészkövet, viszont Füred környékén hiányoznak e képződmények. A Pannon-tó kiterjedt vízfelületéből a mai középhegységek tömbjei szigetként álltak ki, ezek egyike volt a Bakony és a Balaton-felvidék keleti fele. A sziget partvidékének déli oldalát ostromló hullámok a füredi részen a perm homokkövet és a triász karbonátos képződményeket pusztították. A víz 10. ábra. A Balaton elterjedése a pleisztocénben romboló munkája többé-ke(Csernyi et al. 1996. nyomán) vésbé legyalulta a puhább