Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

egykoron ebben a környezetben helyezkedett el. Említettük már, hogy az alp-kárpáti tér­ség geológiai fejlődéstörténetét elsősorban az afrikai és az európai kőzetlemez kölcsönös nagytektonikai mozgása irányította. A mezozoikumban mindkét kontinens peremterü­lete egy zömmel sekély, de óriási kiterjedésű üledékgyűjtő rendszerhez (Tethys) tarto­zott a trópusi éghajlati övezetben. A kontinentális lemezek kréta időszakban bekövet­kező összeütközésének hatására jelentős térrövidülés kezdődött meg. A hatalmas „satu­pofák" keltette nyomóerők meggyűrték, majd később takaróként egymásra tolták a nagy vastagságú kőzeteket. A középső-kréta idején, az ausztriai tektonikai fázisban alakult ki a Bakony vályúszerű szerkezete, déli szárnyán a Balaton-felvidékkel. A térrövidülés eredményeként - a nyomóerők elől kitérve - az egész dunántúli-középhegységi szerke­zeti egység, önálló tömegként oldalirányban, északkelet felé kezdett el vándorolni évi néhány centiméteres sebességgel. A harmadidőszak során több száz kilométert megtéve, az oligocén végére (25 millió éve) nagyjából eljutott mai helyére. Időközben kiemelke­dett, rengeteg kőzetanyag pusztult le róla, így a miocén elejére már csak egy tönkösö­dött, elegyengetett felszín maradt vissza a Balaton-felvidéken. Mivel ezt zömében oldó­dásra hajlamos karbonátos kőzetek alkották, az eróziós formák mellett megjelent a karsztos formakincs is: doli­nák, víznyelők, kisebb-na­gyobb kúpok, lefolyástalan mélyedések, karrosodott sziklák tagolták felületét. A környező sekély tengerből kiemelkedő alacsony sziget peremeit két szakaszban ­a középső- és a felső-mio­cénben is - néhol elborította a víz. Ilyen parti vagy part­közeli kavicsos, mészköves üledékek nyomozhatok a ki­csit távolabbi Balatonudva­ri-Zánka vidékén. A köze­lebbi tihanyi fúrások 3:i is el­érték a szarmata mészkövet, viszont Füred környékén hi­ányoznak e képződmények. A Pannon-tó kiterjedt vízfe­lületéből a mai középhegy­ségek tömbjei szigetként áll­tak ki, ezek egyike volt a Ba­kony és a Balaton-felvidék keleti fele. A sziget partvidé­kének déli oldalát ostromló hullámok a füredi részen a perm homokkövet és a tri­ász karbonátos képződmé­nyeket pusztították. A víz 10. ábra. A Balaton elterjedése a pleisztocénben romboló munkája többé-ke­(Csernyi et al. 1996. nyomán) vésbé legyalulta a puhább

Next

/
Oldalképek
Tartalom