Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)
IV. Török kor (Lichtneckert András)
A három földesúr birtokán a XVII. században éltek olyanok is, akik nem sorolhatók be a jobbágyság vagy a nemesség kategóriájába. Ilyenek voltak az agilisek (nőnemesek) és a felszabadított jobbágyok. 1612-ben a tihanyi apát Vörös András füredi agilist felszabadította minden adózás és szolgálat terhe alól, mert 50 forintot adott az apátság javainak visszaszerzésére. 53 1635-ben a tihanyi apát 127 forint kölcsönt vett fel Kis István füredi jobbágytól, s a kölcsönzött pénzzel a kölcsönadó jobbágyot öccsével és egy másik füredi jobbággyal együtt kiváltotta a zálogból. A kölcsön visszafizetéséig a jobbágyokat felmentette az adózás alól. 54 1643-ban Vincze Péter füredi agilis és fia János a fajszi pusztában lévő elhagyott nemesi telküket néhány hold szántófölddel 50 magyar forintért Szalay Miklós nemesnek elörökítették. 55 5. A nemesség A kisebb birtokú, 1-4 portával rendelkező füredi nemesek között 1531-ben Pósa Lukácsot, 1534-ben Siskey Gergelyt, 1536-ban Tatai Mátét és Keresztúri Imrét írták össze. Az 1531 és 1570 között keletkezett rovásadó-összeírások szerint Arácson a Csóróitokon és a tihanyi apátságon kívül Bejei Ambrusnak, Ajkai Péternek, Ajkai Mihálynak, Arácsi Jánosnak voltak portái. Az egytelkes nemesek (kurialisták) 1542. évi összeírásában szereplő füredi Szekernyés Balázs 2 forint, Pető Gergely, Oroszy Péter, Ferencz András, Varga Benedek l-l forint, Siskey Ferenc 40 dénár, Siskey Antal 25 dénár, Vincze Imre és Tholdy Mihály 10-10 dénár, a kéki Nagy Pál 2, az arácsi Arácsi János 1 forint adót fizetett. Füreden 1566-ban Oroszy Péter és Zabó Péter malma után adóztak, 1599-ben csupán Oroszy Istvánt írták össze 1 forint adóval és Zabó Péter malma után fizettek 2 forint adót. Egy évszázadnyi idő alatt több család eltűnését és új családok megjelenését tükrözi Zala megye egytelkes nemeseinek 1630. évi összeírása. A füredi nemesek közül ekkor Siskey János 25, Somogyi Balázs 50, Oroszy István vajda 40, az arácsi Darabos György pedig 50 dénárt fizetett. 56 A portaösszeírások és az egytelkes nemesek összeírásaihoz képest részletesebb képet kapunk Arács és Füred birtokviszonyairól, a települések életében a XVII. századtól kezdve meghatározó szerepet játszó nemesi családok történetéről a veszprémi káptalan hiteleshelyi jegyzőkönyveiből, a családi levéltárakból és a Rákóczi-szabadságharc után keletkezett nemességvizsgálati iratokból. Az 1630. évi összeírásból ismert Oroszy István a veszprémi sereg vajdája volt. Leányai közül Zsuzsanna nemes Csajághy Máté veszprémi vajda, Anna pedig Boros Mihály hitvese volt 1645-ben, amikor mindketten tiltakoztak atyjuk, néhai Oroszy István végrendelete ellen. 57 1677-ben Oroszy Ádám örököseinek szőleje volt Füreden. 58 1700-ban Oroszy Erzsébet, aki előbb Ostffy László, majd Cseh Csúzi Jakab özvegye volt és Oroszy Zsuzsanna, aki Bús Imre hitvese volt, másfél hold nemesi és fél hold dézsmás szőlőt vásároltak 210 magyar forintért a Tamás-hegy alatt. 39 Ennek a szőlőnek a szomszédja volt Oroszy Pál, Veszprém vármegye főszolgabírája, aki 1702-ben a Siskeyek birtokba iktatásán megjelent Kutasi Mihály nevű jobbágyával, tehát ekkor Füred egyik földesurának számított. A Vízkelety-féle német nyelvű összeírás szerint Oroszy Ferencnek két jobbágytelke volt Füreden. A veszprémi káptalan levéltára őriz egy feljegyzést a dézsmálással kapcsolatos iratokban, mely szerint Oroszyné füredi birtokrészén 1666 körül öt jobbágy
