Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

I. Balatonfüred környékének természeti képe

sok szállították a félsivatagi körülmények között bőségesen képződő inszolációs

32 törmelékanyagot. Az ezer méter nagyságrendű kőzetsorozat (Balatonfelvidéki Homokkő) két nagy üledékképződési ciklusra (A és B) és ezen belül számos apró ciklusra bontható. Az első nagy ciklus alatt egyenetlenül süllyedő üledékgyűjtő medence peremén és belső magaslatai körül lejtőtörmelék halmozódott fel, de a mélyebb fekvésű részek is elsősorban durva törmelékes anyagokkal (görgeteg, kavics, homok) töltődtek fel olyannyira, hogy a ciklus végére a térség - az északkeletre elterülő sekélytenger menti - ártéri síksággá változott. A második ciklus során az üledékgyűjtő ismételten megsüllyedt, de ez a mozgás már egyenletesebb volt. A beáramló finomabb szemcseméretű hordalék (homok, aleurolit) kisebb morfológiai szintkülönbségekre, illetve némileg távolabbi lepusztulási területre enged következtetni. Az egész összletre jellemző vörös szín és az üledékben megjelenő dolomitkiválások félig száraz éghajlatra utalnak, de mégis gyér növényzettel borított vidéket, esetleg folyó menti galériaerdőt jeleznek a spórák-pollenek, valamint a helyenként előforduló szénült levél- és szármaradványok, illetve az utólag átkovásodott uszadékfák. A perm időszak végére a terület egyre inkább parti síksággá alakult át, majd a perm/triász határátmenet idején északkelet felől fokozatosan elöntötte a délnyugat felé előrenyomuló Tethys-tenger sekély vize (250 millió éve).

33 A tengereiborítás nagyon lapos szárazulati térszínt érintett, aminek eredményeként a Balaton-felvidéken egy délnyugat felé enyhén emelkedő tengeraljzat, ún. sekélytengeri rámpa alakult ki. A Balatonarács és Csopak közti vasúti bevágás rétegsora (6. ábra) jól mutatja az egyre jobban kiteljesedő tengeri környezetet. A triász kezdetén megjelenő víz gyenge hullámverése kissé elmosta a perm képződmények tetejét, majd a kialakuló nagyon sekély árapályövezetben szárazföldi eredetű, finom szemű üledéket rakott le. A víz mélyülésével túlsúlyba került a tengervízből kicsapódó dolomit. A képződő ooidok már egy erősen hullámmozgatott árapályöv alatti környezetet jeleznek (Arácsi Formáció, Nádaskúti Dolomit Tagozat). Később a tengerpart távolodásával Füred környékén is egy jellegzetesen vegyes üledékképződés vált uralkodóvá, a szárazföldről behordódó törmelékes anyagok (aleurolit, homok) mellett különböző karbonátok (dolomit, márga, mészkő) rakódtak le (Hidegkúti és Csopaki Formáció). Az alsó-triászban kialakult széles self morfológiája kiegyenlített volt, a rétegsor fáciesváltozásai az eusztatikus tengerszint-ingadozásokra

34 és az éghajlat változásaira vezethetők vissza. A kora triász végére megszűnt a szárazulati törmelékek beáramlása és feltöltődött az üledékgyűjtő. Ezt követően - a középső-triász elején - egy nagy kiterjedésű, árapályövi síksággal szegélyezett lagúna jött létre. A kisebb vízállások idején az erősen bepárlódó víz a meszes üledékek dolomitosodását okozta (Aszófői Dolomit), eltüntetve ezzel a benne lévő fosszíliák mészvázát. A később bekövetkező vízszintemelkedés hatására az árapályövi síkságot egy félig elzárt lagúna váltotta fel, amelynek rosszul szellőzött tengeraljzatán vékonylemezes üledék képződött (Iszkahegyi Mészkő). Az oxigénmentes állapot csak átmeneti volt, mivel a rétegsor felső részén már jól láthatók az egykori iszapfaló, üledékbe ásódó szervezetek életnyomai, bizonyítva a lagúna javuló környezeti viszonyait. Ezután ismét csökkent a vízszint és valószínűleg az éghajlat is szárazabbá vált, aminek következtében egy sekélytengeri karbonátpad, a Megyehegyi Dolomit rakódott le. Még a középső-triász anisusi korszakának közepe táján egy váratlan esemény zavarta meg az addigi nyugodt fejlődéstörténetet: tágulásos földkéregmozgások hatására blokkokra töredezett szét a sekélytengeri rámpa. A vetők mentén besüllyedt részeken félig elzárt medencék jöttek létre, ezek egyike volt az ún. Felsőörsi-medence, ahová a mai Füred környéke is tartozott. A medencétől délnyugatra, a Balaton-felvidék kö-