Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

III. Középkor (Rainer Pál)

Valószínűleg azonban az Atyuszoknak nem az egész itteni birtokállományát kapták meg a szerzetesek. Ugyanis 1164-ben a Balaton-felvidéken tekintélyes birtokállománnyal rendelkező nemzetség egy másik tagja, Miske ispán fia István - fiúutóda nem lévén - Magyaré birtokot (predium quod dicitur Mogoroy) 1 ekealjnyi földdel, 2 szolgával, 4 szőlővel unokaöccsének, Atyusz fiának adta.

226 Magyaré pontos helyének a megállapításánál segítségünkre van egy 1231. szeptember 4-i dátumra hamisított - elsőként az 1392-es pernél említett - oklevél, amely a tihanyi apátság Tihany-félsziget előtti birtokainak a határát írta le.

227 E szerint az apátság birtokainak a határa Arács falu alatt, a pataknál lépett ki a Balatonból, s a patakban észak felé haladva szétválasztotta Arács falut (villám Arach) és az almádi apátság falvát, Magyarét a Szent király egyházának (fehérvári keresztesek) az úttól nyugatra lévő falvától. (A „Pannonhalmi rendtörténet" szerint a XX. század elején még őrizte ezen utóbbi birtokos nevét a „Szentkirály parragja" határrész.)

228 Innét a határ a völgyön át észak felé haladt az útig, amely Kékről Fajszra vezetett, majd a völgyben nyugat felé hajlott a mondott egyház Evetes nevű erdejéig. Innét a Zaka nevű erdőig (a „Rendtörténet" szerint ez a Győr-hegy nyugati lejtőjén volt)

229 vezetett. Az úttól északra nyugatnak fordult, s patakokat és hegyeket átszelve, Pécsely faluig tartott. Innét tovább nyugatra tartva, hegyeket és völgyeket keresztezve, a Szentpéterdörgicséről (ma Felsődörgicse) Udvariba vezető úthoz érkezett. Innét azután dél felé hajolva lenyúlt a Balaton taváig. Ezek szerint - de Arács 1410-es, fentebb már idézett megosztása szerint is

230 - Magyaré közvetlenül határos volt, mondhatni összeért Aráccsal, attól nagyjából keletre terült el. Szerencsés véletlen folytán ismerjük Magyaré keleti határának a leírását is egy 1380. október 11-i oklevélből. Ebben a fehérvári káptalan Arácsi János fiainak, Miklós csázmai prépostnak

231 és testvérének, Ágostonnak Magyaré, más néven Sikach birtokát határolta el a veszprémi káptalan Csopak birtokától a következő módon: „A mondott Magyaré, más néven Sikach (Szikács) nevezetű birtok határa a Balaton tavánál, a füzesnél, 2 föld határjelnél kezdődik, amelytől keletre a veszprémi egyház káptalanjának Csopak faluhoz tartozó része, nyugatra pedig Arácsi János fiai, Miklós és Ágoston mesterek Magyaré, más néven Sikach birtoka különül el egymástól. Innét a határ keresztül húzódik egy szántóföld közepén, s ettől északra, a tölgyfák alatt, szőlő található, ahol 2 föld határjel látható. A föld hosszában, hasonlóképpen az északi oldalon továbbmenve, a körtefák tájékán, szintén 2 föld határjel, ahol János fiainak a határát egy nagy kő jelöli. Továbbjőve észak felé, hasonlóan tölgyek alatt 2 föld határjel. Továbbra is észak felé tartva a föld hosszában, úgyszintén tölgyfák alatt 2 föld határjel. Hasonlóképpen északnak menve, a szomszédos tölgyek ágai alatt, 2 nagy föld határjel, kőrakással. Továbbá, hasonlóan a kőtől északra elhaladva 2 föld határjel. Továbbra is észak felé jőve, szintén tölgyfák alatt, 2 kő határjel. Úgyszintén észak felé tartva, egy közönséges szilfának (zilfa) nevezett fa alatt, 2 föld határjel. Ezektől északnak tartva, jókora tágas térség után, tölgyfák alatt, 2 föld határjel, amely fák szomszédságában, délre egy közönségesen ihar nevezetű borostyánfa. Annakutána észak felé jőve, megnyesett, zöldellő tölgyfák alatt, hasonló 2 föld határjel. Felállított határjelek között, még mindig észak felé tartva, elérték a nagy utat, amely kelet felé Csopakra, nyugat felé Arácsra visz, s ahol az út északi oldalán, 3 tölgyfa között, 2 föld határjel található, s amelytől keletre a veszprémi egyház káptalanjának Csopak faluhoz tartozó része, nyugatra pedig Arácsi János fiai, Miklós és Ágoston Magyaré más néven Sikach birtoka terül el. Ezelőtt északnak elmenve, az Uraszó hegyének (Wrazowhege) mondott hegy gyomrában (belsejében), tölgyfák alatt, dél felé 2 föld határjel. Továbbra is északra, mindkét felől 2 föld határjel, kőrakással. Az Uraszó útjának (Wrazowutha) mondott völgyön, hasonlókép-