Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

III. Középkor (Rainer Pál)

fia László püspöki kéki nemes jobbágyokra

30

). A felperes csak a királyi oklevelet fogadta el bizonyítékul, a többit magánoklevélnek minősítette. Erre a püspök ügyvédje közös vizsgálatot kért, amit viszont a felperes nem kívánt. Végre az 1385. október 6-i tárgyaláson elrendelték a perelt birtokrész elhatárolását, nagyságának, minőségének s termékenységének megállapítását.

31 Mária királynő utasítására a fehérvári káptalan 1386. április 4-én jelentette a fejleményeket. 1386. március 28-án a felperes részére bizonyságul kiküldték Szőlősi László fia Miklós mellé Wachia-i Tamás mester kanonokot, az alperes részére kiküldött Jutási Domonkos mellé meg Mihály karpapot. Amikor ezek - a szomszédok és a határos birtokosok, valamint a felek ügyvédjeinek jelenlétében - néhai Sámson fia István füredi birtokán a vitás földet elhatárolni és felbecsülni akarták, a felperes ügyvédje, Szőlősi Demeter fia Miklós ellentmondott. Kijelentette, hogy a füredi föld ügyfele kezén lévő részének a felbecsültetéséhez csak akkor járul hozzá, ha annak a püspök birtokában lévő részét is felbecsülik. Erre a püspök ügyvédje azt válaszolta, hogy - nagyobb biztonság okából és országos szokás szerint - mind a két fél birtokában lévő Sámson fia István-féle füredi földeket szükséges felbecsültetni.

32 Az ügyre vonatkozó ismereteink csak nyolcesztendős hiány után, 1394-től folytatódnak. Úgy látszik, a köztes időszakban a veszprémi püspök nem tudta visszaszerezni a kérdéses birtokot. Zsigmond király (1387-1437) Szegeden 1394. október 31-én kelt oklevelével ugyanis a veszprémi püspök - immáron Maternus (1391-1395) - kérésére azt a füredi birtokrészt, amely eddig szőlősi Oroszlán fia János fia Mihályé volt, s Mihály magtalan halála után az ország jogszokása szerint a királyra háramlott, minden haszonvételével és hozadékával együtt, ugyanazon határok mellett, amelyekkel a nevezett Mihály és elődei bírták, a veszprémi püspöknek és utódainak adta új adomány címén.

33 Azonban amikor Maternus püspök 1394. november 29-én Csatári Domonkos királyi és Sclavus Péter mester fehérvári konventi emberrel kiszállt Füred birtokra, hogy ott beiktattassa magát a szomszédok és határos birtokosok előtt, akkor Szőlősi Demeter fia Miklós ennek ellentmondott. Erre őt a király elé idézték, hogy okát adja ellentmondásának. Itt azután Demeter fia Miklós ügyvédje, Barnabás fia Lőrinc előadta, hogy a beiktatásnak Miklós azért mondott ellene, mert azt a birtokot Oroszlán fia János nemcsak a maga, hanem az ő (Miklós) számára is adományul nyerte a királytól. Az erről szóló oklevél Oroszlán fia János özvegyénél van, melyet hajlandó megszerezni és bemutatni. Ekkor Szécsényi Simon országbíró elrendelte a nevezett oklevél 1396. augusztus 1-jére való bemutatását. Az ügy többször halasztást szenvedett

34

, majd királyi rendeletre 1398. május 1jére tolódott. Ekkor László szabó - Demeter veszprémi püspök nevében - bemutatta Zsigmond király 1394. október 31-i adománylevelét. Kérte, hogy Demeter fia Miklós is mutassa be az ügyvédje által korábban említett, birtokra vonatkozó oklevelét. Demeter fia Miklós azonban végül is elismerte, hogy semmiféle ilyen oklevele nincs, a nevezett birtokrészben a királyi adomány révén a püspököt teljes jog illeti meg, s ezért a birtokot visszaadta neki. Erre Bebek Detre nádor Visegrádon, 1398. június 19-én kelt oklevelével a fehérvári káptalant utasította, hogy küldje ki a bizonyságát, s a királyi emberrel - Csatári Domonkossal, vagy Csatári Pál fia Andrással, vagy Jutási Miklóssal - Demeter püspököt iktassák be a birtokba, s ne vegyék figyelembe senkinek sem az ellentmondását.

35 1398. július 24-én a fehérvári káptalan jelentette a nádornak, hogy július 19-én a beiktatást János mester kanonoktársuk, konventi ember Csatári Domonkos fia János királyi emberrel ellentmondás nélkül végrehajtották. Végül Bebek Detre nádor Visegrádon, 1398. szeptember 7-én privilegiális oklevelet adott ki a veszprémi püspöknek, hogy a ne-