Balatonfüred és Balatonarács története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 14. (Veszprém, 1999)

III. Középkor (Rainer Pál)

Tőle kissé nyugatra Papsoka - a XIV. századtól Siskének nevezték - helyezkedett el, amely rövidesen összeépült Füreddel, s a késő középkorra részben talán bele is olvadt annak területébe. Füredtől északra a Kéki-völgy napjainkig megőrizte az egykori Kék falu nevét. Ez a település nem élte túl a török hódoltság korát. A ma Füred északkeleti részét képező Arács 1954. október 31-ig önálló község volt.

9 Az Arácstól délkeletre fekvő Magyaré települést a középkor végére „felszívta" Arács. 1. Füred Füred neve a fürj madárnévből képződött, jelentése fürjes, fürjes hely, A helybéli savanyúforrás vizének hasznosítására létesült fürdőtelep miatt azonban a nyelvérzék idővel a fürdő családjába vonta át, fürdő, üdülőhely értelemmel.

10 Birtoktörténet Az 1055-ös tihanyi alapítólevél hamis párja - Fejérpataky László szerint ez valójában a XIII. századból, Erdélyi László szerint 1416-ból való - Papsokát, Füredet és Arácsot is az I. András király által a bencéseknek adományozott birtokok között említi. E szerint Füreden 15 jobbágy, kiolvasna ta tlan számú harangozó, 7 udvarnok, 3 halász és ugyanannyi jobbágy szolgálta a bencéseket.

11 A Szent László király (1077-1095) nevére hamisított, 1093. augusztus 25-re keltezett, a tihanyi apátság birtokait összeíró és megerősítő oklevél Füred, Papsoka és Arács mellett már Kéket is említette, mint a bencések birtokát.

12 Ezen hamis oklevelek után, II. András (1205-1235) korából már hiteles említésünk maradt Füredről. Amikor a király Uros pannonhalmi - korábban tihanyi - bencés apát kérésére Tamás kancellárral és Pat nádorral (1209-1212) összeíratta az apátság birtokait, az 1211. május 29-e után kiállított oklevél így emlékezett meg Füredről: „Füred faluban (villa) ezek a torlók (exequiales, akik a temetéseknél, tornál tartoztak szolgálattal): Kauseud fia Urbana, fiaival Benedekkel és Chenkeu-vel, Jacou fia István, fiával Demeterrel és testvérével Juke-vel, akik évente 1 hordó (tunella)

13 borral, 1 ökörrel, 100 kenyérrel szolgálnak. Ugyanezen faluban a jobbágyok (iobagiones): Unoka a fiaival, Peturral, Istvánnal és Joanussal, Borotcu és Erdőd, ezek földművesek (agricole). Ugyanezen Petur fiai, Lőrinc és Hont, testvérükkel Farkassal együtt szintén torlók, akik Borotcu felesége lelki üdvösségéért évente 1 hordó borral, 1 ökörrel, 100 kenyérrel, 6 friesachi dénárral

14 és 12 gyertyával szolgálnak. Van egy Sure nevű várőr (civilis) is, a fiaival, Alexiussal és Miklóssal, akik friesachi dénárokban 2 penzával

15 tartoznak. A szőlőművesek (vinitores) Sure a fiaival, Alexiussal, Miklóssal és Micuval és Gál a testvéreivel, Cusittal és Gergellyel." Ez összesen mintegy 9 háznép. Ugyanekkor Arácson 23, Kéken 16 háznépe volt az apátnak.

16 Jóllehet források hiányában az itteni királyi birtokok története részleteiben ismeretlen, Füreden még az Árpád-kor végén is létezett királyi birtok. III. András király (1290-1301) Budán 1298. június 22-én kelt oklevelével, Reynald tihanyi apát (1293-1305) kérésére, a monostornak adta Gyöngyös fia Pasca füredi királyi udvarnok Füred faluban (villa) lévő földjeit - amelyek a monostor földjei közé estek - minden hasznukkal és tartozékukkal, nevezetesen szőlőkkel és egyebekkel együtt.

17 Az udvarnokok a királyi udvari birtokszervezet legnagyobb létszámú, az udvar napi élelmezését szolgáló, így elsősorban terménnyel (gabona), ritkábban munka-