Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

Név Vetés p. m. Rét kaszás Szőlő kapás Gyüm. p. m. Ökör Ló Fejős tehén Sertés Hazátlan zsellérek Balogh József Dómján János Herczegh János Komáromi József Kovács János László István Lengyel Péter Löbl Lipót mészáros Lustig Simon zsidó Póczay Gergely agilis Schvarz Mózes zsidó Surányi Mihály kovács Veisz Márton zsidó Vida János agilis Egyéb összeírtak Berky István katona Horvát Sándor konvenciós Lengyel István katona Communitas 1 2 6 3 4 2 3 2 1 3 2/8 1 Összesen: 123 29 177 1 2/8 4 41 21 14 A falunak a török korban is volt kovácsa és a kőfaragásból származó földesúri jövedelemről is tudunk. A Rákóczi-szabadságharc után készült adóösszeírások közül az 1730. éviben Hegyi István fazekas, Kovács György kovács, Mészáros János mészáros, Takács István takács, az 1758. éviben Csóka János, Koncz József és Tóth Márton takácsok és Kun Péter kőműves a falu iparosai.

79 Az 1770. évi összeírásban az adózók között hat, az extraserialisták között egy iparos található. A kereskedésből származó haszon az előbbieknél 135, az utóbbiaknál 50 forint. 1773-tól kezdve a falu állami és vármegyei adót fizető iparosaira rendszeres adatokat kapunk a dicalis összeírásokból, de nem rendelkezünk hasonló adatokkal a nemesekről, pedig közöttük is voltak iparosok. Az iparosok száma 1786-ig szépen gyarapszik Alsóörsön, 1777-ben kilenc, 1778ban hét, 1779-ben nyolc fő, majd ugrásszerűen megnő: 1784-ben 19, 1785-ben 17, 1786-ban 16 fő. 1793 és 1799 között vészesen lecsökken a számuk: négy