Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

Év Földesúr Porták száma Egyéb adatok 1613. Örsi prépostnak a zsellérekkel együtt 3 7 puszta ház, 2 szabados 1618. Örsi prépostnak a zsellérekkel együtt 1 1/2 7 nemes, 6 puszta ház, 16 ház Szent András apostol ünnepe körül felégetve 1622. Felsőörsi prépost 1 1/2 1626, 1635, 1638, 1648. 1 1/2 5. Földesúri adóztatás magyar részre A bakonybéli apátság adózó jobbágyai közül mindössze egyetlen családnak, a Formádi (Farnadi) családnak ismerjük a nevét az 1586. évi úrbéri összeírásból. Egyúttal ez az utolsó adat a béli apátság itteni birtokáról.

24 A bakonybéli apátság és a veszprémi püspökség egyházi nemesei közül név szerint egyet sem ismerünk. Portáik számát Zala megye összeírásai tartalmazzák. Az 1564. évi összeíráskor egyházi nemeseknek vallották magukat, és a veszprémi püspök igazolta őket a kamara előtt.

25 Székesfehérvár török kézre kerülése után, 1544-ben a veszprémi káptalan 15 Balaton körüli birtokát, nevezetesen Kisberény, Alsóörs, Felsőörs, Lovas, Csopak, Paloznak, Arács, Füred, Aszófő, Nagypécsely, Kispécsely, Vászoly, Szőllős, Ábrahám, Kisfalud helységeket árendába adta Sforza grófnak, Tihany urának, az alábbi feltételek mellett: 1. Az egyezség 10 évre szól, tehát az 1554. éven túl a birtokokat nem tarthatja kezében, ha csak a káptalan új szerződést nem köt vele. 2. A bérbe vett birtokokat soha semmi körülmények között el nem idegenítheti. 3. A káptalan jobbágyait jogtalan követelésekkel és munkákkal, a bornak Győrbe való fuvaroztatásával nem fogja fárasztani. 4. Miután a török pusztítás és különböző erőszakos kivetések miatt a nép szegénységre jutott, a szegény jobbágyoktól a tizednek, a kilencednek és a cenzusnak csak a felét szedi. Az adók másik felét a jobbágyok életüknek a töröktől való megvédésére használhatják fel.