Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

hogy a szemben álló felek ezeket a határokat tiszteletben is tartották volna. Emiatt szokás határok helyett határvidékről, végvidékről beszélni a két birodalom között, kisebb-nagyobb területi ingadozással. Láttuk, hogy annak a területnek sem könnyű meghúzni a határát, amely török katonai megszállás alá esett. A korabeli állapotok leírásánál a másik nehézséget az okozza, hogy e határvonal mögött a szemben álló felek nem úgy viselkedtek, ahogy az a mai nemzetközi jog alapján elvárható lenne. Már a múlt században a történész világtörténelmi kuriózumnak tekintette azt a helyzetet, amelyben mindkét fél jogot formált a másik területének még egy jó részére, ahol állami, földesúri jogokat gyakorolt, adóztatott - a magyarok őseik, a törökök a hódítók jogán. így pl. Tihany adóztatta a Balaton déli partján lévő helységeket, Szigetvár eleste után Palota várának adóztatási körzetéhez tartozott a török katonai megszállás alatti Tolna megye jó része, a törökök pedig Székesfehérvár elfoglalása után olyan szandzsákközpontot szerveztek, amelyhez tartozó terület nyugati határai a Rábánál húzódtak. Azon a területen, amelyet hódoltsági peremvidéknek, más javaslat szerint a török katonai megszálláson túli hódoltságnak" neveznek a történészek, valamennyi magyar településnek volt török földesura is, a lakosság a török állam és földesúr részére is adózott, tehát kettős - magyar és török - adóztatás alatt állt. Ilyen helyzetben volt Alsóörs is. Magyar katonai fennhatóság alatti, de a töröknek is adózó helység, amelynek a helyzetét a Balatonon, mint természetes határvonalon kívül elsősorban Veszprém és Tihany várának hovatartozása határozta meg. E két vár által védett területen a törökök nem értek el tartós eredményt, ezért a Balaton-felvidéket nem sikerült megszállniuk, ami viszont nem akadályozta meg őket abban, hogy a helyi lakosságot a velük való közvetlen kapcsolatra, behódolásra kényszerítsék. A helyzet kuriózuma abban volt, hogy ezt az állapotot másfél száz esztendőn át fenn lehetett tartani. 2. Az 1570. évi alsóörsi csata A törökök 1552-ben elfoglalták Veszprémet. Ekkor került Alsóörs a legközelebb a török katonai megszálláshoz, mivel a törökök először a Balatontól északra kísérelték meg az áttörést, s csak az itteni próbálkozásaik sikertelensége, a kemény ellenállás miatt fordultak később a Balatontól nyugatra eső területek felé. Katonailag a határvidék, végvidék azt jelentette, hogy egyik fél sem érezhette igazán a magáénak a végvárak között, körül elhelyezkedő területeket. Jól mutatja ezt az 1561. évi lovasi és az 1570. évi alsóörsi csata lefolyása és kimenetele. 1561 májusának vége felé Gyulaffy kapitány emberei és pápai gyalogosok mintegy négyszázan Veszprém megtámadására készülve előbb a Bakony