Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XII. Egyházak és iskolák Alsóörsön a XVIII-XX. században (Borbás László-Lichtneckert András)

telén neveiket, hanem válogatva. A' hol egynél több neveket találtam, akár könyvekben, akár a' köznép között: ottan a' legszebbeket és tsinosabbakat választottam ki, a' többit mint haszontalanokat oda hagyván. Mikor ismét semmi nevekre nem akadtam, 's nem is lehetett: ollyankor vagy a' Deákból forditottam által a' Systema kedvéért azokat, vagy más alkalmatosukat igyekeztem tsinálni és formálni, vagy pedig ha a' plánta, vagy állat külső országi volt, az ott folyamatba lévő neveket tartottam-meg, de ezeket-is nem tselekedtem tsupán tsak a' magam fejétől, hanem másokkal egygyet értve és megvisgálva." Éppen a hazai tudomány kialakulatlansága, hazai viszonyok között is a mű használhatóságára való törekvés, s talán a fordítói szerepből való kitörés vágya okozza azt, hogy Fábián nem kevés szabadsággal kezeli a lefordítandó művet. Változtat rajta, mivel az újabb tudományos nézetek is új rendszerezést hoznak a természet világában. A változtatások alapja az, hogy a református egyház nagy gondot fordított a lelkészi könyvtárak fejlesztésére, az új tudományos művek beszerzésére, ezért a parókián olyan könyvtár állt rendelkezésre, amely alapján követni lehetett a tudományos élet fejlődését. Fábián a Raff munkájában homályos részeken igyekezett javítani: „ha valamelly növevény vagy állat előttem volt, és láttam hogy homályos annak leírása: tehát azt valamivel világosítottam. ...a' hol szószaporítások, és felesleg való sok kérdések voltak, azokat öszve szorítottam, és kevesebb szóval igyekeztem kitenni". Fábián 1803-ban újabb természettudományi művet ad ki: Természeti tudomány a' köznépnek. A babonaságnak orvoslására és a köznép közzül való kiirtására irta és kiadta Fábián Jósef a' veres-berényi helv. confessiót tartó eklesiának l. tanítója. Egy réztábla rajzolattal. Weszprémben. Nyomtattatott Számmer Mihály' betűivel, 1803. A könyv három fejezete a Természeti históriának megfelelően az ásványok, növények és állatok országával foglalkozik, de a megelőző 13 résszel együtt felöleli a teljes természeti világot. A mű a külföldi szerzők alapján tárgyalja a korabeli természettudományos ismereteket, fő célja: „hogy a' köznép elméjét megvilágosítsa, és a' mennyire lehet az uralkodó babonaság alól feloldozza, 's az ellen megerősítse. Babonaságnak nevezem pedig itt mind azt, valami az okosságnak és a' Vallásnak szentséges törvényeivel egyenesen ellenkezik; azokat a' hijábavaló értelmeket, és azokból folyó képtelen tselekedeteket, a' mellyeknek semmi igaz okok, és fundamentomok nintsen, még is mindazáltal bevétetnek, tápláltatnak, és a' köznéptől széliére gyakoroltatnak. A' babonaságnál nintsen nagyobb ostora, és veszedelmesebb pestise az emberi nemzetiségnek, melly miatt jószágok, egésségek, sőt sokszor életek is veszedelembe tétetik ki az embereknek." Mórocza Dániel Gazdaságtudomány alapszabályai c. Pápán 1844-ben kiadott műve a népiskolákban elsőrendű fontosságú mezőgazdasági ismeretek oktatását szolgálta. A református népiskolákban használt kézikönyvben közért-