Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XI. A termelőszövetkezet működése és a település fejlődése a szocialista rendszerben (Lichtneckert András)

iránti nagyobb hajlandóság, mert a szántóföldi növénytermesztésben, a szőlőtermesztésben és a borászatban nem folyt korábban közös gazdálkodás. A közbirtokossági ingatlanok egy részétől ugyanakkor megfosztották őket, amit joggal sérelmeztek. Alsóörs adottságainak leginkább a szőlőtermelő szakcsoporti vagy szakszövetkezeti forma felelt volna meg. Mivel a közös gazdálkodást a szántóföldeken és a szőlőkben kellett folytatni, az alsóörsi birtokszerkezet miatt alapkérdés lett a tagosítás, amit a közgyűlésen megígérték a tagságnak. A tsz-tagok később is úgy foglaltak állást, hogy nem hajlandók addig a közösben dolgozni, amíg nincs tagosítás. A helyi viszonyokra hivatkoztak azok az alsóörsiek, akik felutaztak Budapestre, elmentek a földművelésügyi minisztériumba, hogy elintézzék, Alsóörsöt mentesítsék a szövetkezetesítés alól. Visszarendelték őket egy megadott időpontra, addigra berendelték a megyei pártbizottság instruktorát. Az érintetteket összehozták és néhány megszívlelendő jó tanács kíséretében útjukra bocsátották azzal, hogy boldoguljanak egymással. A vb-titkár az 1959 márciusában tartott beszámolójában szólt a megvalósítandó tervekről, elérendő célokról is. Növelni kell a takarmánybázist, hogy kis állományú, de nagy hozamú állatállományt tudjanak beállítani. „Teljes egészében ki kell alakítani a belterjes gazdálkodást, mely szőlő- és gyümölcstermeléssel, továbbá kertészettel fog foglalkozni. ...biztosítani kell a közös állatállomány elhelyezésére megfelelő épületek létesítését. Az állatállományt jó fajú tejelő szarvasmarhákkal kell felújítani, ill. kicserélni. A szőlőtermelés terén a legjobb területen nagyarányú telepítést kell végbevinni. A továbbiakban gyümölcsösök kialakítására nagy súlyt kell helyezni. ...több holdas kertészetet, melegágyat kell létesíteni. Meg kell teremteni a gépi munkavégzés feltételeit.

8 Nagy kérdés volt, hogy ezek a célkitűzések az 1950/60-as évek fordulóján elérhető közelségben voltak-e egy kis Balaton-parti szövetkezet és az egész magyar mezőgazdaság számára. A valóságban kezdetben sokkal rosszabb helyzet volt annál, mintsem hogy ilyen célkitűzések reálisak lettek volna. Takács Mihály tanácskozási joggal meghívott tsz-könyvelő az 1959. március 19-i tanácsülésen elmondta, hogy a tsz helyzete siralmas. 1 tagra 1 kat. hold 800 n-öl jut. Nincs terület konyhakertészetre. Tagosítást kell végrehajtani a Felső-teleken. Javasolta, hogy adják vissza a községnek, ami azelőtt a tulajdona volt: halászati jogot, nádast, kőbányát.

9 A tsz alakuló közgyűlése rögtön elhatározta, hogy a munkákat azonnal meg kell kezdeni, egyelőre mindenki a saját földjét fogja művelni. Össze kell állítani az 1959. évi gazdasági tervet. Közös gazdálkodás 1959. augusztus 21-ig nem történt. Csak a közbirtokossági rétet kaszálták le közösen a közös állatállomány számára, és behordták a közös istállóba.

10 Az egyik tsz-vezetőségi tag, egyúttal vb-elnökhelyettes arról a sajnálatos körülményről számolt be az 1959. augusztus 21-i tanácsülésen, hogy „jelenleg