Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XI. A termelőszövetkezet működése és a település fejlődése a szocialista rendszerben (Lichtneckert András)

a tsz tagsága, de még a vezetőség tagjai között is olyan állást foglalnak, hogy a közös nem kell. Arra hivatkoznak, hogy amíg a bebírók szabadon rendelkeznek a földjükkel, és 100 Ft-os napszámban mehetnek hozzájuk, addig munkaegységért nem dolgoznak".

11 1959 szeptemberében a tsz-tagok még mindig nem hajlandók a közösben dolgozni. A közös istállót a fűzfői üzem munkásai építették. A közgyűlésekre a tsz-tagság alig jött össze. Voltak olyanok, akik felvették volna a munkát, de egyes tsz-tagok megfenyegették őket, ezért nem merték el12 kezdeni. Később is probléma a közösben való munkavégzés. 1960. december 15-én beszámoltak arról, hogy 56 esetben mintegy 5600 db felszólítást adtak ki a tagoknak, emellett 86 esetben dobszón keresztül hívták fel a tagság figyelmét a folyamatos mukavégzésre.

13 Az első évben kialakult helyzetet Horváth Géza, a szövetkezet elnöke így foglalta össze: „A termelőszövetkezet is csak névleg működött. Az alakuló ülésen még részt vettek a járási vezetők, utána aztán teljesen magunkra hagytak minket. A szövetkezet működéséhez szükséges adottságok hiányoztak, mi nem örököltünk uradalmi épületet, a területek szétszórtan voltak a község határában. Az emberek egyénileg folytatták a munkát. A járástól májusban érdeklődtek, hogyan áll a szövetkezet. Addigra szövetkezet sem volt jóformán. A járási vezetőkkel megegyeztünk, hogy 1959-ben mindenki egyénileg dolgozik, betakarítja a termést, de az őszi vetést már közösen végezzük. így is történt. Az első évben tehát zárszámadást sem tartottunk."

14 Horváth Géza tsz-elnök 1959. november 27-én tartott beszámolója szerint a vetésterület 35 kat. hold búza, 19 kat. hold árpa, 4 kat. hold őszi keverék. Búzavetőmagot az államtól kaptak. Mélyszántást a gépállomás nem tudott végezni. Télen a szarvasmarhákat otthon kellene tartani, mert nincs takarmány. Az állomány nem alkalmas továbbtartásra. Nincs víz itatásra. Az istálló befejezését a tagság vállalta. A hangulat megváltozott, most már hajlandók lennének dolgozni a tsz-ben, de a kőbányában nem akarnak dolgozni, és az iparban dolgozókat el kellene engedni. Ugyanezen az ülésen Huszár Károly lemondott a brigádvezetői megbízatásáról, mert a családját nem tudta eltartani belőle.

15 1960-ban a szőlőterületet kiosztották munkacsapatoknak. A tsz-nek nem volt szakképzett mezőgazdasági vezetője és könyvelője, ezért a járási tanácstól mezőgazdasági szakembert kértek, a patronáló fűzfői Nitrokémiai Üzemektől és a Papírgyártól pedig segítséget a tsz könyveléséhez. A tsz-könyvelést néhány hónapig Bognár István, Takács Mihály, majd Bozzai Lászlóné alkalmazott könyvelő végezte. A járási tanács küldött egy agronómust, de a tagság nem szívesen fogadta, ezért nem vállalta a tsz-ben a munkát. Az év folyamán a tszelnök elmondta, hogy 30-35 emberre számíthat biztosan a munkában, és június elején is van még kapálatlan szőlő. Elmaradás van a permetezési, kötözési munkákban.

16 A tsz-elnök 1960. március 24-én tartott beszámolója szerint az