Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

XI. A termelőszövetkezet működése és a település fejlődése a szocialista rendszerben (Lichtneckert András)

A Veszprém Megyei Tanács V. B. a 22.021-132/1959. sz. működési enge­délyt 1959. március 12-én kiadta az Alsóörs községben megalakult „Balaton" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet részére. A Balaton tsz-nek az alapszabály­mintának megfelelően elkészített alapszabályait 1959. november 14-én megtár­gyalta és elfogadta a tsz-közgyűlés. Az alapszabályok szerint a tsz-tag a belé­péstől számított három éven belül nem léphetett ki a tsz-ből, csak rendkívüli okok miatt. A tag köteles volt bevinni a tsz-be az összes igás- és haszonállato­kat, a főbb gazdasági eszközöket. A tag a személyes használatra háztáji gazda­ságot tarthatott fenn, melynek területe 1/2-1 kat. hold lehetett, ezen belül a sző­lő és gyümölcsös területe nem haladhatta meg a 400-600 a-ölet. A háztáji föl­det a bevitt földből is vissza lehetett tartani. A háztáji földdel a tag szabadon rendelkezett. Háztáji földet adtak az önálló háztartást alapító tagnak is. A tag megtarthatta a háztájiban az egyszerűbb munkaeszközöket és meghatározott számú haszonállatot. A tsz közös vagyonából a fel nem osztható szövetkezeti alapot a tsz tulajdonába adott vagyontárgyak és gazdasági felszerelés 20%-a adta, amit növelni kellett a részesedés legalább 10%-ával, továbbá a beruházá­sok, állóeszközök, állatállomány meghatározott részével és az ingyenes állami juttatásokkal. Ezenkívül vetőmag-, biztonsági vetőmag-, takarmány- és szociá­lis-kulturális alapot kellett létrehozni. Az alapszabályokban meghatározták a betegségi, szülési, temetési és nyugdíj segély feltételeit. Az alapszabály szerint a tsz a fő mezőgazdasági tevékenységen kívül melléktevékenységeket (daráló, kőbánya, borkimérő) folytat, szeszfőzdét, zöldség- és gyümölcsárudat létesít. A tsz munkaszervezete az állandó jelleggel szervezett brigád. A szövetkezet ve­zetősége minden év végén zárszámadást készít, a jövedelem túlnyomó részét a teljesített munkaegységek arányában kiosztják. A tsz-tag köteles évente leg­alább 120, nők 80, kisgyermekes anyák 60 munkaegységet teljesíteni. Az alap­szabály szerint a jövedelem kisebb részét a földjáradék kifizetésére kell fordí­tani. A tsz vezetősége 7 tagból áll, elnökét és tagjait a közgyűlés négy év idő­tartamára a tagjai sorából választja. A termelőszövetkezet elnevezése: „Balaton Termelőszövetkezet" lett. A tsz 486 kat. hold területtel rendelkezett, ebből szántó 137, rét 36, legelő 2, szőlő 23, erdő 280 kat. hold. Háztájiban maradt 52 kat. hold szántó, 4 kat. hold kert, 6 kat. hold gyümölcsös, 34 kat. hold szőlő. Vetés: őszi búza 33, rozs 43, őszi árpa 11, tavaszi árpa 6, zab 6, kukorica 4, lucerna 32, vöröshere 2 kat. holdon. A tsz-állatállomány: 1 bika, 14 tehén, 8 előhasi üsző, 9 üsző, 3 növendékbika, 6 tinó, 1 borjú, 2 ökör, összesen 44 szarvasmarha, a háztáji állatállomány: 46 szarvasmarha (ebből 34 tehén), 106 sertés (ebből 16 koca). Alsóörsön a közbirtokosság, főleg a volt nemesi közbirtokosság révén a kö­zös gazdálkodásnak és döntéshozatalnak évszázados hagyományai voltak. Eb­ből azonban egyáltalán nem következett a szövetkezés megvalósult formája

Next

/
Oldalképek
Tartalom