Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)
A felsőörsi körjegyző által a főispánnak 1946. március 29-én megküldött jelentés szerint a káptalanfüredi telep 1934-ben keletkezett a veszprémi székeskáptalan tulajdonában lévő erdő és rét parcellázásából. A közbirtokossági és a fürdőegyesületi adatok szerint a parcellázást a Magyar-Hollandi Bank Rt. végezte. Az Rt. a káptalanfüredi strand bérletét előbb felajánlotta a fürdőegyesületnek, s miután az nem fogadta el, bérbe adta a Danuvia Sportegyesületnek. Az Rt. megbízottja, Vanderstein Károly mérnök 1935-ben Alsóörsön a Köcsitó mellett gyermeknyaraltatás céljára területet akart bérelni három évre. Kútfúrást és barakkok létesítését tervezte, de a közbirtokosság 1936-ban elutasította a kérelmét, mert a sertésfalka fürdése miatt szüksége volt a tóra. 111 A belügyminiszter által Balatonkáptalan-fürdőről Káptalanfüredre átkeresztelt településrész fürdőegyesülete 1937. április 8-án Budapesten a MagyarHollandi Bank Rt. Üllői úti tanácstermében alakult meg. Ekkor 31 háztulajdonos volt Káptalanfüreden, akik közül 22 megjelent vagy képviseltette magát az alakuló gyűlésen. Az egyesület alapszabályát a belyügyminiszter 1937. október 9-én jóváhagyta. Az egyesület első elnöke dr. Vécsey Kálmán min. tanácsos lett. A fürdőegyesület kérelmére a káptalanfüredi parcellázás területét a belügyminiszter 1938-ban gyógy- és üdülőhellyé nyilvánította, majd 1940-ben a fürdőtörvény alapján az üdülőhelyi bizottság feladatkörének ellátását a Káptalanfüredi Fürdőegyesület választmányára bízta. 1938-ban az egyesület székhelyét Budapestről áthelyezték Káptalanfüredre. A köz- és választmányi üléseket a Mikó-vendéglőben, később a Bécsy-villában vagy valamelyik egyesületi vezető villájában tartották. 1942-ben már 62, 1947-ben 90 tagja volt az egyesületnek. Utóbbi szám a telektulajdonosok 1/4-ét jelentette. Az egyesület 1944-ben ünnepelte a fürdőtelep 10 éves fennállását, ekkor szentelték fel a fet*iii 112 rences rend és a telep lakóinak áldozatkészségéből emelt kápolnát. A közbirtokosság 1934-ben a posta-takarékpénztári tisztviselők sportegyesületének kérelmére a Csere-hegyen felállítandó kilátó céljára 400 D-öl területet adott. 1935. május 21-én Iklódy-Szabó János ismertette a közbirtokosság előtt a sportegyesület építési kérelmét, majd Lénárd Béla sportegyesületi titkár részletezte a Cserelak-tetőn felépítendő „Horthy Miklós" kilátó ügyét. Nem sokkal később bemutatta a tervrajzokat. A közbirtokosság felhatalmazta elnökét a szerződés aláírására, a kilátó területének kitűzésére. 1937-ben az autóút 113 engedélyezésére vonatkozó kérelmet elutasították. Tormay Béla posta-takarékpénztári vezérigazgató elgondolását követve, „a magyar múltra emlékeztető felvidéki reneszánsz stílusban" Padányi-Gulyás Jenő építészmérnök 1934. évi tervei alapján vöröskőből felépült a Horthy Miklós kilátótorony. A kilátóhoz menedékház csatlakozott, amelyből fedett folyosó vezetett a toronyba. A toronyból körbetekintő turista 40 községet láthatott, 100 km-es körzetben a Balaton és a Bakony-hegység panorámájában gyönyörköd-
