Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VIII. Két világháború árnyékában (Lichtneckert András)

helyzetbe került azáltal, hogy a belügyminiszter 1934 nyarán az üdülőhelyi jogkört a fürdőegyesület választmányára ruházta. Ezenkívül létezett a hatos bizottság („hat úr"), melynek tagjai - dr. Damjanovich Lajos min. oszt. tanácsos, Iklódy-Szabó János kincstári főtanácsos, dr. Mihálkovics Árpád min. oszt. tanácsos, Miklós Ferenc ezredes, hadbiztos, ifj. Petz Jenő MÁV felügyelő mérnök és Rády Andor püspöki titkár - Somogyi József kifizetésére és a legszükségesebb munkálatokra összeadott 6000 pengőt. A hatos bizottságot azért hozták létre, mert a közbirtokosság személyi garanciát kért, s nem bérbe, hanem a hatos bizottság kezelésébe adta a fürdőtelepet 12 évi időtartamra. A parkosítás, teniszpálya, móló, bejárók a hatos bizottság hatáskörébe tartoztak hatósági jóváhagyás mellett. A hatos bizottság létrehozta a fürdőigazgatói tisztséget, amelyre megválasztották Miklós Ferenc ezredest. A fürdőigazgató feladata volt a strandon a rend fenntartása, a strand fejlesztésével kapcsolatos teendők irá,.r 106 nyitása. Az egyesület első éve alatt keveset tudott tenni a fürdőtelep fejlesztéséért. Stráner elnöksége alatt 1928 május-júniusában kitakarították a parkot, amely évek óta gondozatlan volt. Kabinokat nem tudtak építeni, ezért özv. Mihálkovicsnétól béreltek egy kabint a fürdővendégek számára. Kezdetben egy embert alkalmaztak, aki vasárnap ügyelt a rend és a tisztaság védelmére. Határoztak egy illemhely építéséről, intézkedtek a kutyák fürdetése ellen. Elhatározták a bejáró meghosszabbítását. Felállítottak két vízipólókaput, de az egyiket rögtön ellopták. A csendőrségi kirendeltség számára 1929-ben egy kabint béreltek 25 pengőért. Kérelmezték a MÁV-tól, hogy a gyorsvonatnak legyen megállója Alsóörsön, állítsanak fel egy sorompót, azonkívül a vonatok adjanak éles füttyjelzést a bejárásnál és a kiindulásnál, nehogy a fürdőzők életét veszélyeztessék. A postahivatalnak a telepen való maradásáért az egyesület kezdeményezte a villatulajdonosok hozzájárulását a hivatal lakbéréhez.

107 Miklós Ferenc fürdőigazgató 1934. augusztus 26-án a fürdőegyesület választmányának a Baracskay-szállodában tartott ülésén ismertette a fürdőtelep fejlesztésének terveit. Budapesten az OTT tanácstermében 1934. november 18án tartott választmányi ülésen arról számolt be, hogy néhány régi kabint eltakarítottak, helyettük új kabinokat építettek. Egyes partrészeket feltöltöttek, fásítottak, szélfogó jegenyesorokat ültettek, szépítették a területet. A telepet tüskésdróttal bekerítették, amiből nem kevés civakodás lett a fürdőigazgató Miklós Ferenc és a tősgyökeres villatulajdonosok között. 1936. augusztus 16-án a strandon megtartott közgyűlésen Miklós Ferenc fürdőigazgató előadta, hogy eddig 16 000 pengőt költöttek a telepre. További feladat a nádas kiirtása Almádi felé, homokozás és a kikötő felé eső rész használhatóvá tétele s komoly stranddá való kiépítése, azonkívül az ingyenfürdő áttelepítése a Petrányi-villán túli részre, ezáltal a mólótól a Petrányi-villáig egységes fürdőtelep kialakítása.