Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

szésére késztetett, de a február 8-i erős hideg félbehagyatta a munkát. Van, aki a régi szőlőföldekbe már harmadízben ülteti el a tél folyamán kivágatott tőkékről leszedett vesszőket! Van, akinek a szőlejét már háromszor kipusztította a filoxéra, mégis újra ültet. A népnek fogalma sincs a helyes védekezésről. El kellene tiltani az európai vesszők ültetését, kivéve a homoktalajokat és a szénkénegezett talajokat. 1890. május 17-én arról tudósította a Borászati Lapok olvasóit, hogy Alsóörsön nem tartják be a hegy szabályokat, legeltetnek a szőlőhegyen, mivel kevés szőlőt hagyott meg a filoxéra. Az itteni gazdákkal nem sikerült megkedveltetni az amerikai szőlőkkel való védekezést. Saját tapasztalatai szerint az amerikai szőlőfajok közül a Herbemont jól, a Jacquez kitűnően, az Othelló a Jacqueznél valamivel gyengébben, a York-Made ira leggyengébben vált be.

109 Márkus Károly 1890. augusztus 30-án megjelent tudósítása szerint vége lett a híres csopaki Ranolder szőlőnek, amelynek kitűnő borai tették ismertté és keresetté a Balaton ezen vidékét.

11 November 15-én Márkus a legrészletesebb tudósítását küldi Alsóörsről a Borászati Lapoknak. Ebben leírta, hogy Kenésétől 40 km-re már csak a szőlők roncsai látszanak. Az alsóörsieknek kevés, de jó boruk termett, így nem csoda, hogy a veszprémi és a Bakony vidéki kocsmárosok, kik borszükségletüket innen, mint a legközelebbi szőlőhegyekből szerzik be, már szüretkor megjöttek és az egész termést jó áron megvették. Sok szőlőt szüret előtt Veszprémbe hordtak, mert nincs gyümölcs. Úgy látta, hogy „hosszú időre vége nálunk a víg szüreteknek, a máskor ősszel oly zajos szőlőhegy most néptelen, kihalt s a szüreti vidám zeneszót felváltotta a szántógyerekek ostorpattogtatása". A szőlők felújításának helyzetét értékelve megállapította, hogy „az új szőlőkultúrát nemcsak a köznép, de intelligensebb birtokosaink is mikor fogják elsajátítani és megkedvelni, az amerikai szőlők iránti előítéletök és téves fogalmakról mikor mondanak le, az nem a közeljövő kérdése, addig még igen sok szőlősgazdának kell a régi szokásokban és a fílloxérás tőkékről leszedett satnya vesszőveli újraültetéssel csalódnia". Ismeretlen a köznép körében az amerikai szőlőkkel való bánásmód. A földforgatást kevés kivétellel mellőzik, vagy nem a megfelelő mértékben végzik. Az új ültetvények nem sikeresek, ezért kimondják az ítéletet: az amerikai szőlővessző nem ellenálló! Az amerikai szőlővessző szerfelett drága. „Kérdem, melyik filloxéra által tönkretett kisgazda képes 100-300 frtot kiadni csak egy hold földbe szükséges vesszőért? ... Bizonnyal, ki itt népünk helyzetét ismeri, tudni fogja, hogy egyik sem."

111 Márkus Károly tudósításaiban tükröződik a filoxéravész elleni védekezés első szakaszában kialakult helyzet. Sem a védekezés irányítói, sem a gazdák nem tudták eldönteni azt, hogy a filoxéra elleni küzdelemben melyik utat válasszák. Sokféle, de legtöbbször hatástalan védőszer, sok helytelen nézet és balul sikerült új ültetés után - a külföldi, elsősorban franciaországi tapasztalatok alapján