Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

szésére késztetett, de a február 8-i erős hideg félbehagyatta a munkát. Van, aki a régi szőlőföldekbe már harmadízben ülteti el a tél folyamán kivágatott tőkék­ről leszedett vesszőket! Van, akinek a szőlejét már háromszor kipusztította a fi­loxéra, mégis újra ültet. A népnek fogalma sincs a helyes védekezésről. El kel­lene tiltani az európai vesszők ültetését, kivéve a homoktalajokat és a szénké­negezett talajokat. 1890. május 17-én arról tudósította a Borászati Lapok ol­vasóit, hogy Alsóörsön nem tartják be a hegy szabályokat, legeltetnek a szőlő­hegyen, mivel kevés szőlőt hagyott meg a filoxéra. Az itteni gazdákkal nem si­került megkedveltetni az amerikai szőlőkkel való védekezést. Saját tapasztala­tai szerint az amerikai szőlőfajok közül a Herbemont jól, a Jacquez kitűnően, az Othelló a Jacqueznél valamivel gyengébben, a York-Made ira leggyengéb­ben vált be. 109 Márkus Károly 1890. augusztus 30-án megjelent tudósítása szerint vége lett a híres csopaki Ranolder szőlőnek, amelynek kitűnő borai tették ismertté és ke­resetté a Balaton ezen vidékét. 11 November 15-én Márkus a legrészletesebb tudósítását küldi Alsóörsről a Borászati Lapoknak. Ebben leírta, hogy Kenésé­től 40 km-re már csak a szőlők roncsai látszanak. Az alsóörsieknek kevés, de jó boruk termett, így nem csoda, hogy a veszprémi és a Bakony vidéki kocsmáro­sok, kik borszükségletüket innen, mint a legközelebbi szőlőhegyekből szerzik be, már szüretkor megjöttek és az egész termést jó áron megvették. Sok szőlőt szüret előtt Veszprémbe hordtak, mert nincs gyümölcs. Úgy látta, hogy „hosszú időre vége nálunk a víg szüreteknek, a máskor ősszel oly zajos szőlőhegy most néptelen, kihalt s a szüreti vidám zeneszót felváltotta a szántógyerekek ostor­pattogtatása". A szőlők felújításának helyzetét értékelve megállapította, hogy „az új szőlőkultúrát nemcsak a köznép, de intelligensebb birtokosaink is mikor fogják elsajátítani és megkedvelni, az amerikai szőlők iránti előítéletök és té­ves fogalmakról mikor mondanak le, az nem a közeljövő kérdése, addig még igen sok szőlősgazdának kell a régi szokásokban és a fílloxérás tőkékről lesze­dett satnya vesszőveli újraültetéssel csalódnia". Ismeretlen a köznép körében az amerikai szőlőkkel való bánásmód. A földforgatást kevés kivétellel mellő­zik, vagy nem a megfelelő mértékben végzik. Az új ültetvények nem sikeresek, ezért kimondják az ítéletet: az amerikai szőlővessző nem ellenálló! Az ameri­kai szőlővessző szerfelett drága. „Kérdem, melyik filloxéra által tönkretett kis­gazda képes 100-300 frtot kiadni csak egy hold földbe szükséges vesszőért? ... Bizonnyal, ki itt népünk helyzetét ismeri, tudni fogja, hogy egyik sem." 111 Márkus Károly tudósításaiban tükröződik a filoxéravész elleni védekezés el­ső szakaszában kialakult helyzet. Sem a védekezés irányítói, sem a gazdák nem tudták eldönteni azt, hogy a filoxéra elleni küzdelemben melyik utat válasszák. Sokféle, de legtöbbször hatástalan védőszer, sok helytelen nézet és balul sike­rült új ültetés után - a külföldi, elsősorban franciaországi tapasztalatok alapján

Next

/
Oldalképek
Tartalom