Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

Mindenesetre a szőlőkiállításon részt vevő Entz Ferenc, korának legnagyobb hazai szőlésze, úgy vélekedett, hogy Balatonfüred vidékén két olyan fehérbort adó szőlőfajtát termesztenek, amelyek a minőségüknél és a termőképességük­nél fogva a borvidék „matadorj ait" képezik: a Szigetit és a Zöldszőlőt. „Ezek túlnyomóságának köszönhetik az örsi, csopaki, paloznaki borok sajátságos és kedvelt jellemüket, mely e fajok túlnyomóságával emelkedik, és számuk kiseb­bedésével süllyed." 104 A szőlőtermesztés korszerűsítése felé még csak az első lépéseket tehették meg az alsóörsi szőlőbirtokosok, sokan ekkor már ismerhették és ültethették az Olaszrizlinget, a borvidék később uralkodóvá vált fajtáját, amikor a Balaton vidékén is kitört a filoxéravész, és megakasztotta a korszerűsítés éppen csak megkezdett folyamatát. A magyarországi filoxéravész egyik infekcióközpontja a zirci apátság sólyi birtoka körül alakult ki. A „szőlőpestis" Szentistván, Vilonya, Hajmáskér, Pap­keszi, Liter, Vörösberény szőlőhegyein át terjedt Alsóörs irányában. 1883-ban már az Alsóörssel szomszédos Almádiban két kat. holdon jelentkezett és Felső­örsön is észlelték a jelenlétét. 1884-ben Almádiban 41, Felsőörsön 47 kat. holdra növekedett a vészlepte terület. A vész terjedése Alsóörsön az Arany­bányai-dűlőben egy holdon, Lovason 5,5 holdon, Paloznakon 7 holdon folyta­tódott. A vész végigvonult a Balaton-felvidéken, 1886-ban Alsóörsön 30 kat. hold szőlő elpusztult. A járási szolgabíró 1883-ban Almádiban, 1884-ben Lo­vason, Alsóörsön és Paloznakon is elrendelte a zárlatot. 105 Almádiban 1887-ben már alig szüreteltek valamit, annyi termett, ami csak a „szomorúság leöblítésére" volt elég. Egyes hírlapi tudósítók szerint Almádiban és környékén 1888-ban tartották az utolsó szüretet. A Veszprémi Független Hírlap szüret utáni tudósítása: „Kenésétől Balatonfüredig vége a szüretnek, az idén még Felső- és Alsóörsön és az ezzel határos Lovas-Paloznak, Csopak, Kenése és az arácsi hegyekben szüreteltek, de utoljára és a jövő évre Füred, sőt azon túl levő hegyekben is csak itt-ott lesz némi kis termés. A lakosság kétség­be van esve a jövő felett és méltán, mert végelpusztulásuk bizonyos." 106 A XIX. század második felében a hazai gazdasági szaklapokat különösen az teszi érdekessé a helytörténetírás számára, hogy a vidéki gazdasági tudósítók írásait rendszeresen közölték. A filoxéravész idején Alsóörsről rövid ideig egy Márkus Károly nevű szőlőbirtokos küldött tudósításokat a Borászati Lapok szá­mára. Márkus Károly postamester és felesége Tóth Irén szentgáli lakosok pin­cés szőleje Alsóörsön a Középsőmáli-dűlőben volt. 107 Márkus Károlytól a Borászati Lapokhoz 1890-ben érkezett tudósítások sze­rint némileg másképpen alakult a filoxéravész pusztításának menete Alsóörsön, mint az egyéb forrásokban olvasható. A Borászati Lapok 1890. március 15-i számában arról írt, hogy a január havi enyhe időjárás sokakat a szőlő megmet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom