Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VII. Alsóörs az osztrák-magyar monarchia idején (Lichtneckert András)

duplán van ellátva. Ajtó használható állapotban van kulccsal ellátva. 5. Az konyhaajtók használható állapotban léteznek. 6. Az pincében az községnek van két darab csántér. Az ajtó használható állapotban pléhvel ellátva. 7. Úgyszinte a mészárszék ajtóval és pléhvel ellátva és egy újonnan felszerelt húsvágó törzsökkel ellátva. 8. Felső istállóban két használható jászol van. Használható ajtóval ellátva van. 9. Az alsó istállóba egy darab jászol egy használható ajtóval. 10. Az udvaron lévő kapuk és ajtó használható állapotban van.

67 Az 1886. évi 36. tc. értelmében a nemesi jogon gyakorolt italmérést az állam megváltotta. A közbirtokosságot képviselő Nagy Sándor és Mészáros István és a tapolcai m. kir. adófelügyelőség között 1889. december 20-án létrejött egyezséget Wekerle pénzügyminiszter 1890. március 29-én jóváhagyta. Az egyezség értelmében „Alsóörs nemesi földbirtokossága" Alsóörs községben nemesi jogon gyakorolt italmérési jogáért megváltás fejében 2219 forintot, éspedig az 1888. évi 36. tc. értelmében kártalanítási kötvényben 2200 forintot, készpénzben 19 forintot kapott. A kártalanítási összeg felosztását a bíróság szerint megállapított tulajdonjog és részesedési arány szerint kellett elvégezni. Az 1890. október 7-én megtartott törvényszéki tárgyaláson a megjelent felek abban egyeztek meg, hogy a közbirtokossági tagok között „a közösek felosztására nézve az aránykulcsot az egyes közbirtokosok beltelkei négyszögölek szerinti kiterjedésben képezik", ami megfelelt a gyakorlatban levő aránykulcsnak. A nemesi jogon gyakorolt italmérési jog kártalanítása fejében megítélt 2219 forintos összeget, ami nem tartalmazta a veszprémi káptalan kártalanítását, a közbirtokosság 1890. október 15-én tartott közgyűlésének határozata értelmében Hetesy Károly közbirtokossági gazda és Tóth István közbirtokos felvehette. Összesen 96 közbirtokos személy kapott kártalanítást. 1892-ben a volt úrbéresek is megkapták a kártalanítást az úrbéri jogon gyakorolt italmérési jogukért.

68 Ezután a káptalan képviseletében Pribék István nagyprépost, a közbirtokosság képviseletében Mórocza Benjamin gondnok és Mészáros István 1892. március 31-én szerződést kötöttek, amelyben a káptalan, a vallás- és közoktatásügyi miniszter később megszerzett jóváhagyásával, a közös vendégfogadóbeli 3/8 részét, italmérésre használt épületbeli és udvar illetőségét 375 forintért eladta a közbirtokosságnak. A szerződés 6. pontja szerint a káptalan azért adta el a vendégfogadóbeli részét, mert „az tizenegy közbirtokos társsal nem kezelhető és természetben fel nem osztható". A telekkönyvi hatóság a nemesi közbirtokosságjavára 1895. szeptember 20-án bekebelezte a tulajdonjogot.

69 A közbirtokosság pálinkaházát rendszerint annak adták bérbe, aki a kocsmát is bérelte. Már 1876. november 12-én Kohn Salamonnal szerződtek három évre 10 osztrák forintért és évi 20 icce pálinkáért. A szerződésből kitűnik, hogy ő már korábban 'is a közbirtokosság bérlője volt. November 19-én kiegészítették