Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VI. A polgári átalakulás kezdetei (Lichtneckert András)

téve, a vágásnak növekedéséhez s célszerű kezelléséhez csak akképp lehet reménységünk, ha magunk közt olly szigorú rendszabályra lépünk, melly a néki szokott szántszándékos kártetetőket az efféle tettül visszaijjessze. Ugyanazért ezen vágásnak tilalmára vonatkozólag következő rendszabályra léptünk. 1-ör. A nevezett somlyói fordulati erdő három egymás után következő években vágattassék le. 2-or. Mégpedig elsőben annak keleti fele, ott kezdődvén, hol az ezelőtt két évvel történt ritkítás végződik. Másodszor levágatik ennek nyugotti fele és harmadszor végre a közepe lesz levágandó. 3-or. A vágások hét évig lesznek tilalom alatt, s eszerént olly renddel lesznek felszabadítandók, amellyel levágattak. 4-er. Minden egy darab marhától az egy bogárzás esetét kivéve, mellyet ezen vágásokban az erdőpásztor megfog vagy behajt vagy azáltal annak ottléte bébizonyíttatik, a kárnak becsű útjáni megtérítésén kívül 2 forint pengőpénz büntetés és 30 krajcár pengőpénz hajtópénz terheli a tulajdonost vagy annak cselédjét. 5-ör. Minden darab borjútól, sörtvés vagy kecskétől 30 krajcár pengőpénz büntetés és 15 krajcár pengőpénz hajtópénz fizetendő. 6-or. Lúd vagy polykától a mezei rendőri törvény szerint köteles a tulajdonos a büntetést és hajtópénzt fizetni, végre mindezeknek szoros megtartása végett kötelezzük magunkat, hogy mind az ellen, ki ezen vágás pusztítás vagy legeltetés vétkében keveredik, zártartónk a törvény útján a község nevében járjon el, s nem csak a kiszabott büntetést, hanem az okozandó költséget is azon per út81 ján megvehesse. 1851. november 27-én elhatározták, hogy a Somlyó keleti részét a szabad legelő felől felárkolják. Mivel az erdőkezelési rendszabályok végrehajtásától vonakodtak, ezért a zártartóhoz fordultak, aki Mórocza Ádám közös gazda és Vörösmarty Péter erdőinspektor mellé segédeknek kinevezte id. Mórocza Jánost, Tóthy Józsefet, Hetesy Ferencet és Laki Ferencet egy váltóforint napidíj84 jal. 1852. január 3-án Mórocza Károly, az erdő zárgondnoka lemondott. 1853. január 2-án „familliai gyűlést" tartottak. Közös gazdának megválasztották Mórocza Ádámot. A közös rét hasznán kívül, amit eddig is megkapott, 10 pengőforint fizetséget megszavaztak neki a közkasszából. Az erdő felügyeletére a közönség gazdája mellé megválasztották Fábián Jánost, Vörös Pétert, Tóthy Józsefet és Hetesy Ferencet. Minden faosztásnál, numerázásnál ők voltak a gazda „segédeszközei". Ugyanakkor Mórocza Ádám gazda mellé segédeknek megválasztották ifj. Lak Jánost és Dezső Józsefet egy pengőforint juta85 * • 9 r. lommal. A közbirtokosság elöljárósága 1853. február 11-én tanácsülést tartott, ahol hozzáfogott a közbirtokosságon belül az arányosság megállapításához.

86 Megállapították, hogy a veszprémi káptalan az 1808. és 1809. évben Zala vármegyétől erdőzárt eszközölt ki. Az 1842. évi tagosztály és az erdőbirtokok elkülönözése által az erdőzár elveszítette jogalapját. Az erdők 3/8 része a káptalané és jobbágyaié, 5/8 része a nemes és agilis birtokosoké lett. Ettől