Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VI. A polgári átalakulás kezdetei (Lichtneckert András)

kifizetni. 2-szor. A kan szintúgy közös lévén, eladatott 34 váltóforintokon, ebből jut a jobbágy részre 8 váltóforint és 30 krajcár, mely ki is fizetődött. 3-szor. Egy mázsa, mely a kovács gondviselése alatt marad. 4-szer. Egy latos font, mely a nemesség gondviselője számadása alatt lesz. 5-ször. Két tűzoltó csáklya, mely közösen marad. 6-szor. Egy vas akópálca, mely a nemes bíró gondviselése alatt lesz. 7-szer. Egy tíz öles mérőlánc, mely a nemes és adózó bírák gondviselések alatt lesz. 8-szor. Egy pecsétnyomó, melyből a jobbágyok a nemességet kifizetik. 9-szer. Egy billeg, mely a jobbágyoké marad oly formán, hogy a nemesség újat csináltatván magának, a jobbágyok egynegyed részt ki fogják fizetni. Még közösen maradtak köztünk a pálinkaháznál találtató ingó eszközök, úgymint két kazányok, edjik örebb, másik kisebb, azoknak két vasas csévéseik hozzá való két vasas kannákkal, meg egy viselt kánná és egy veder, egy két akós, egy másfél akós, egy hetven iccés, egy hatvannyolc iccés, egy akós, ismét egy akós, mind vasabroncsosak. Egy fél viselt billegés csöbör, faabroncsos, egy nagy csöbör és egy csöbörrúd, egy jó bádogicce és egy meszöly, egy bádogtölcsér, egy kétágú törkölyvágó vaskapocs és egy réztölcsér."

61 1847. október 24-én megosztoztak a pálinkaházban lévő közös edényeken, melyekből 1/4 rész a jobbágyoké, 3/4 rész a nemeseké és az agiliseké lett. A nagyobbik kazán a jobbágyoknak, a kisebbik a nemeseknek és az agiliseknek jutott, azonkívül megosztoztak a hordókon, csöbrökön, kánnákon és kisebb eszközökön.

62 Az osztozkodást 1850. január 9-én fejezték be. „Nemes Hetesi Péternek múlt esztendei bíróságáról történt számadása alkalmával a nemes és agilis közönségnek többféle ingó javai feljegyeztetni határoztatván, ezen jegyzőkönyv előlhozatott és ezen levélnek első lapjain találtató s feljegyezve lévők mellé még az utóbb szerzettek következők: egy 10 Öles mérőlánc hozzá való kilenc szegekkel, egy vasdurung a malomtól, egy kéziföcskendő réz részei, mivel elégett, egy mappa bádogtok két mappával és egy kis rézcirklivel."

63 1843 és 1850 között a nemes-agilis közbirtokosság és a jobbágyság ingatlanait és ingóságait megosztva önálló gazdálkodásba kezdett. Éppen akkor léptek külön útra, amikor a nemeseket és a jobbágyokat korábban elválasztó rendi korlátok ledőltek. A megelőző társadalmi rend ennyiben a falu polgári kori gazdálkodását meghatározta, a nemesek és agilisek továbbra is egy közbirtokosságba tartoztak és a jobbágyoktól elkülönültek. A két csoport mindenesetre eddigre alaposan összekeveredett, egyre több jobbágyi származású atyafi található a nemes-agilis közbirtokosság soraiban. Ennek is köszönhetően a nagyobb létszámú és befolyásosabb közbirtokosság a nemes-agilis közbirtokosság lett. A két közbirtokosság vezetői hamarosan rájöttek arra, hogy a falu nem olyan nagy, lakói nem olyan számosak, hogy érdemes lenne teljesen külön gazdálkodniuk, és a költségek csökkentése miatt együtt kell működniük.