Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VI. A polgári átalakulás kezdetei (Lichtneckert András)

Alsóörsön Vargha Lajos honvédhadnagyként van eltemetve. 1825-ben született ismeretlen helyen. Református nemesi családból származott, apja Vargha András. 1848. szeptember 11-től hadnagy az 1. dunántúli (Veszprém megyei) önkéntes nemzetőrzászlóaljban. Részt vett a Jellasics elleni harcokban. Október l-jétől főhadnagy, 1849. január 30-tól a komáromi várőrségben szolgált a 70. honvédzászlóaljban, július 25-től századosi rangban. Klapka György 3. osztályú érdemjellel tüntette ki. Nyugalmazott törvényszéki bíróként halt meg. Vargha Lajos 1884-ben került kapcsolatba Alsóörssel, amikor a Kermencsidűlőben megszerezte a Pongrácz-féle szőlőbirtokot pincével, istállóval együtt. Felesége Havranek Jozefa, aki 1897-ben meghalt. Ekkor az alsóörsi birtokrészét Vargha Kristóf veszprémi és Vargha Emília férjezett Ferschin Jenőné budapesti lakosok öröklik. Vargha Emília örökli 1906-ban meghalt testvére, Kristóf és 1908-ban meghalt apja, Vargha Lajos alsóörsi birtokrészét. Az osztrák származású May János 1809-ben született Bécsben. 1827-től közvitéz a 2. tüzérezredben, 1830-től bombász, 1847-től hadnagy az 5. tüzérezrednél a komáromi várőrségben. 1849. április 16-tól őrnagy a 8. hadtest vezérkarában. Szeptember 7-én Klapka alezredessé léptette elő. A Komáromban kapitulálok között fejezte be a szabadságharcot. 1851-től Kossuth megbízásából a Mack-May-féle titkos katonai szervezkedés bécsi ágának vezetője. Elfogták, börtönbe vetették és egy bécsi börtönben szalmazsákját meggyújtva tűzhalált halt 1851. december 15-én. Alsóörsön él egy helyi hagyomány, mely szerint a császáriak May Jánost bekerítették Alsóörs és Lovas határában a Balaton-parton, s egy nádkunyhóba menekült, azt gyújtotta magára és úgy pusztult el.

40 3. Az arányosítás Ha a polgári átalakulást nem azonosítjuk az 1848-1849-ben lezajlott eseményekkel, s egy falu történetében próbáljuk számbavenni azokat a lépéseket, amelyeket a polgári átalakulás irányában megtettek, akkor időben legalább 2-3 évtizedet kell vizsgálnunk. A feudális rendszer sok-sok alkotóelemét egy-egy törvénnyel vagy rendelettel el lehetett törölni, a polgári rendszer fontos elemeit hasonló módon be lehetett vezetni, de sok mindent aprómunkával helyben kellett megoldani. Falun mindenekelőtt ki kellett alakítani azokat a feltételeket, amelyek alapján a határban lévő ingatlanokat a polgári tulajdon elveinek megfelelően lehetett birtokolni. Elsősorban meg kellett szüntetni azokat a közösségeket, amelyek a magántulajdonlás útjában álltak. A polgári tulajdon kialakítása felé az első lépést a földesúri jogokat gyakorló veszprémi káptalannak és a nemes-agilis közbirtokosságnak kellett megten-