Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

VI. A polgári átalakulás kezdetei (Lichtneckert András)

nie. Ehhez meg kellett egyezniük a közösen bírt határbeli haszonvételek megosztásának arányában, az aránykulcsban, majd el kellett végezniük a haszonvételek természetbeni megosztását, a felek részeinek a határban való kijelölését. A veszprémi káptalan az 1836. évi 12. tc. alapján 1837. augusztus 23-án pert indított az alsóörsi nemes és agilis közbirtokosság ellen az arányosítás és a tagosítás miatt. Közben megkezdődtek a faluban a költséges térképezési munkák, amelyek hatalmas anyagi terhet jelentettek a káptalan és a nemesség számára.

41 Márton József mérnök 1842. május 8-i kimutatása szerint a térképezés költségeiből a káptalanra 730 forint 21 krajcár, a nemességre 387 forint 5 1/2 krajcár esett, a közös birtokok felméréséért 532 forint 28 krajcárt fizettek, így az összes költség 1649 forint 54 1/2 krajcárt tett ki váltócédulában.

42 A közbirtokosság a nemesi birtokokra eső költségeket a birtokok arányában 129 részre osztotta, s a tulajdonosok ennek megfelelően fizettek. A község területét 1200 G-öles holdakban kifejezve számították ki: 217 kishold nemesi birtok (belső telek, szántó, rét), 257 1/2 kishold káptalani funduson lévő szőlő, 244 1/2 kishold nemesi funduson lévő szőlő, 944 1/2 kishold közös birtok (erdő, legelő, apadás, nádas) összesen 1663 1/2 kisholdat tett ki, amelyhez még a kimutatásból hiányzó 180 kishold jobbágyi belső és külső birtokokat hozzáadva 1843 1/2 kisholdat kapunk, ami nem sokkal haladja meg a községnek az 1858. évi kataszteri felmérés szerinti 1352 kat. hold művelt területét. Az arányosításban és a tagosításban érdekelt közbirtokosok 1842. augusztus 27-én Csopakon a Csillagh Lajos másodalispán által vezetett vármegyei kiküldöttség előtt egyezséget kötöttek a káptalannal. Az arányosság tárgyait a kisebb királyi és más határbeli haszonvételek: a kocsma és mészárszéki jog, a közös erdők és legelők, a Balaton vize, nádlása, halászata és apadása képezte. A legfontosabb kérdésben, az aránykulcsban úgy állapodtak meg, hogy a nemességet mindenből 5/8 rész, a káptalant 3/8 rész illeti. A káptalan része ekkor még értelemszerűen tartalmazta a jobbágyság részét is, mivel a káptalan részén a földesúri és jobbágyi birtokok elkülönítése még nem történt meg. Az arány kulcs 5/8:3/8 arányú megállapítása egyúttal azt is jelentette, hogy a hagyományosan alkalmazott 1/2:1/2 aránykulcsot a közbirtokosok javára megváltoztatták, ezáltal a káptalan elfogadta azt, hogy a nemesek az arányosítás tárgyait képező javakból a hagyományosan nekik járó részhez képest többet fognak kapni.

44 Kéry János kanonok a káptalan, Tóthy Imre törvénybíró, Fábián János, Fábián Pál, Fábián Péter, Mórocza Ádám, Mórocza János a nemes, Vörösmarty Péter és Vida János az agilis közbirtokosok részéről írta alá az egyezséget, amelynek legfontosabb pontjait alább közöljük. „1. Hogy az alsó eőrsi helységben jövendőre is egy korcsma, éspedig vendégfogadó mészárszékkel öszekapcsolva légyen, melyeknek jövedelmei a fent-