Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

I. Régészeti korok

elnevezés. Ezek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az Örs névvel a kabarok egyik törzsét jelölték. 15 Sőt, van egy olyan elképzelés is, hogy az Örs-úr nem személynév volt, hanem méltóságnév, amelynek jelentése: az Örs törzs feje. 16 Maga a szó valószínűleg az ,'er, „férfi" jelentésű török szó származéka. így tehát: az Örs (Vrs) nevű honfoglaló vezér szállása a Sajó vidé­kén volt, míg a hasonló nevű törzset, lehet, hogy csak kisebb csoportjait, kato­nai feladatok ellátásával megbízva, a Kárpát-medence különböző pontjaira te­lepítették le. A történészek szerint így került egy részük a mai Örs közelébe. A Géza fejedelem által letelepített katonák feladata az volt, hogy a számára megbízhatatlan, hatalomra vágyó és lázadó Koppány területét (nagyjából a mai Somogy megye) katonai segédnépekkel és a törzsi katonaság falvaival zárja körül. 17 Ezzel próbálta a fejedelem meggátclni a pogány örökösödési rend szo­kásainak betartását követelő Koppány hatalmi törekvéseit, de mint tudjuk, hiá­ba. Halála után Koppány fellázadt és csak az ifjú István tudta megállítani és legyőzni abban a csatában, amely valahol a mai Veszprém és Várpalota között zajlott. Valószínűleg a csatában a könnyű lovas magyar csapatok mellett a be­1 8 senyők és kabarok is kivették részüket. A régi Ors falu így valószínűleg a benne lakó katonaelem etnikumáról kapta nevét. 1J Az államalapítást követő időkben az oklevelek szerint az itt élők a királyi és a királynéi udvarnak voltak alárendelve. A korábban egy néven szereplő és valószínűleg egységes etnikumú település a későbbiek során kettévált. Közsé­günk mai elnevezésével a XIII. század végén találkozunk először. Jegyzetek 1. Makay Béla: A Balaton és vidéke a történeti korszakokban. I. rész. A Balaton a történeti korban. Bp. 1913. 51. jegyzet. 2. Bendefy László-V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Bp. 1969. 53. 3. Bendefy-V. Nagy i. m. 62. 4. Magyarország Régészeti Topográ­fiája 2. (A továbbiakban: MRT 2.) Veszp­rém Megye Régészeti Topográfiája. Éri István—Kelemen Márta—Németh Péter­Torma István: A veszprémi járás. Bp. 1969. 23-24. 1/7. 5. MRT 2. 23. 1/4. (26. t. 22-23.) Laczkó Dezső Múzeum Régészeti Leltá­ra: 65.27.2.-7. 6. MRT 2. 90. 19/3. (26. t. 24, 27.) 7. MRT 2. 90. 19/5. és 19/7. 8. MRT 2. 92. 19/14. (26. t. 1-2.) Az 1937-ben előkerült és a múzeumba jutott leletekkel kapcsolatban igen sok a bi­zonytalanság. A korabeli bejegyzések más-más darabszámot és különböző elő­kerülési dátumokat tartalmaznak. Elkép­zelhető, hogy az említett Berta-féle terü­leten kívül még Rólman B. földjén is ta­láltak leleteket. Ebből két díszt aján­dékoztak a múzeumnak. Sajnos ezekről a tárgyakról nem készült sem rajz, sem le­írás, így ma már nem tudjuk a raktári anyagban beazonosítani. A leltárkönyv­ben két részletben leltározták be: 56.19.1-2. és 63.269.6., 63.269.8. 9. Fodor István—Palágyi Sylvia.: Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom