Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig

10. kép. Alsóörsi présház (Fotó: Nagyvári Ildikó—Vajkul Aurél) meg az idézésre, hanem a hegybírónál próbálta tisztázni magát. A hegység elöljárói azért sem fogadták el a mentegetőzését, mert „közönségesen nálunk magát nem is jelentette, hanem csak hegybíró nemes Mórotza Gergely úrnál, aki valamint maga az hegységet nem repraesentálja, úgy maga az hegység képiben néki meg sem engedhetett".

327 A testületi működés formája a hegygyűlés vagy hegység gyűlése. A hegység közgyűlést és kisgyűlést vagy részgyűlést tartott. A közgyűlést közönséges hegygyűlésnek, nagyhegygyűlésnek, generális hegygyűlésnek, a kisgyűlést particularis hegygyűlésnek is nevezték. A hegytörvények szerint minden esztendőben Szent György napján tisztújító közgyűlést vagy tisztújító széket, Mindszent-nap tájban közgyűlést kellett tartani. Ezeket a közgyűléseket tavaszi és őszi közgyűléseknek is nevezték. A tavaszi közgyűlésen kijelölték, rendszerint tizenötöd napra, a gyepűjárás időpontját. Ehhez képest a hegység jegyzőkönyve szerint egy esztendő alatt több hegygyűlést is tarthattak a szükségnek megfelelően. Időnként a dézsmaszék is szerepet kapott a hegység ügyeinek intézésében. Előfordult, hogy a hegygyűlésen kiszabott büntetéseket a dézsmaszéken