Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig
25. táblázat A tizedköteles szőlők megoszlása a birtokosok lakóhelye és a szőlőbirtok területe szerint 1780-ban Birtokosok A szol 3birtok területe k apásban d fejezve lakóhely szerint 1-3 4-Ő 7-9 10-12 13-15 16 Összesen Helybeliek Nemesek 5 10 2 17 Nem nemesek 13 34 8 1 1 2 59 Külső birtokosok Barnag 1 1 Felsőörs 4 2 1 1 8 Lovas 1 1 2 Szentgál 1 4 1 6 Vámos 2 1 3 Veszprém 5 8 6 1 1 21 Összesen: 28 61 16 7 3 2 117 Ezeknek a számításoknak mindeddig nincs köze az Alsóörsön művelt összes szőlő területéhez, mivel a nemesek által a saját fundusaikon bírt (kúriális) és az idegen fundusokon bírt adózó szőleiket nem vettük figyelembe. Az alsóörsi nemesek által bírt teljes szőlőterületre egyetlen adatunk van 1796-ból, amikor a saját fundusaikon 202 kapás, idegen fundusokon 242 kapás szőlejük volt, ezenkívül még legalább 46 kapa után bortizedet kaptak, tehát a szőlőt nem maguk művelték. így összesen 496 kapás szőlőterülethez jutunk, aminek egy része valószínűleg idegen szőlőhegyen volt. Összehasonlítható adatunk csak 1780-ból van, amikor az alsóörsi nemesek nélkül 502 kapa a szőlőterület, a káptalan fundusán pedig összesen 584 kapa szőlő van. Érdemes még egy adatot említeni az 1842. évi mérnöki felmérés eredményéből, amely szerint a káptalan szőlőhegye Alsóörsön 257,5 kishold, a nemeseké 244,5 kishold. Ez az adat ugyan túlbecsüli a szőlőterületet, mivel egy pontosabb felmérés 1857-ben 213 kat. hold szőlőterületet mutatott ki Alsóörsön, de mutatja azt, hogy milyen jelentős gyarapodás következett be a nemesi szőlők területében. 29 A bortermésre vonatkozó adatok szintén 1796-ból állnak rendelkezésre. Ekkor a veszprémi káptalan összesen 1955,5 pozsonyi akó bortermés után kapott bortizedet, amelynek megoszlása: az alsóörsi nem nemesek szőleiben 892,5 pozsonyi akó, a külső birtokosok szőleiben 618,75 pozsonyi akó, a nemesek szőleiben 444,25 pozsonyi akó tizedköteles bor termett. Ugyanebből az évből