Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig
Mihállyal, csopaki Márkus Jánossal, felsőörsi Kása Mihállyal volt benn Demkovicsnál. 71 Az 1755. évi urbáriumnak a vármegye által bevezetett pontjai elégedetlenséget keltettek a káptalani jobbágyok körében, de nem az egyes szerzők által emlegetett kilenced bevezetése miatt, hanem a majorsági gazdálkodás miatt következetesen igénybe vett robot, hosszú fuvar és a fejezetben korábban tár7 2 gyalt okok (úrbéres földek kiosztása) miatt. A borkilenced miatt a káptalan sem tudott megnyugodni, egyik fél sem volt elégedett a kialakult állapotokkal. A Dunántúlon Vas és Zala megye úrbéri perei, parasztságának mozgalmai az 1760-as években a Mária Terézia által elrendelt úrbéri szabályozás fontos előzményét képezik. 6. A Mária Terézia által elrendelt úrbéri szabályozás és annak megismétlése 1780-ban Először Vas, később Zala és több megye parasztságának elégedetlensége 1766 előtt is sok gondot okozott a Habsburg Birodalom uralkodójának, míg végül 1766. december 29-én Mária Terézia hat dunántúli vármegyében elrendelte az egységes urbárium bevezetését. Az emelkedő úrbéri terhek láttán az udvar a parasztság elégedetlenségének leszerelése és az állami adóalap védelme miatt kezdeményezte az úrbéri szabályozást. Ennek a hatalmas munkának az elvégzésére királyi biztosokat és vármegyei tisztviselőket neveztek ki. Az úrbéri kiküldöttség 1767. november 28-án megjelent Alsóörsön és megkezdte az úrbéri szabályozással kapcsolatos munkát. Összehívták a jobbágyok elöljáróit, név szerint Szabó Imrét, Szabó Pétert, Dómján Jánost, Dómján Pétert, Vörös Pált és Szabó Istvánt. Megeskették őket, majd a felséges asszony által kiadott kilenc kérdőpontra meghallgatták és írásba foglalták a jobbágyok válaszait. A kérdőpontok arra vonatkoztak, hogy a rendezés előtt milyen volt a jobbágyok helyzete, mekkora volt az egész telek, milyen szolgáltatásokkal tartoztak a földesúrnak, mik a helység beneficiumai és maleficiumai. Beneficiumokon a paraszti termelést elősegítő, maleficiumo7 3 kon a paraszti termelést hátráltató tényezőket értették. A káptalan alsóörsi jobbágyai a kilenc kérdőpontra elmondták, hogy az 1760-ban bevezetett urbárium szerint szolgálnak, azelőtt az 1727. évi kontraktus szerint adóztak és robotoltak. A helység beneficiumairól és maleficiumairól elmondták, hogy a marháiknak a maguk határában van legelője, tűzre való fát az uraságtól ingyen kapnak, épületre való fát pedig máshonnénd szoktak szerezni. Őrletni Lovasra járnak, ahol négy malom található. Eladható jószágaikat Veszprém városában értékesíthetik. Rétjeik az urbárium rendelése szerint van-