Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)
IV. A szatmári békétől a polgári átalakulás kezdetéig
hogy ha a szokásban lévő tized egyházi tizednek számított, akkor a földesúri tizedet is be lehetett vezetni, ellenkező esetben, ha a szokásban lévő tized földesúri tizednek (kilencednek) számított, akkor nem lehetett bevezetni az egyházi tizedet. 66 A külső birtokosok a védekezésükben arra helyezték a hangsúlyt, hogy az egész ügy a káptalanra és úrbéreseire tartozik, ők pedig nem úrbéresei a káptalannak, ezért az ügy nem tartozik rájuk. Az ügy további menete nem ismert, de a borkilenced bevezetését ekkor sem tudta elérni a káptalan. A Mórocza család levéltárában fennmaradt két keltezetlen tanúkihallgatás jegyzőkönyve. Egyik esetben sem ismerjük a válaszokat, de a kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy a kilenced és a szőlők adóztatása körül kibontakozott küzdelemről tájékoztatnak. Az első tanúkihallgatás kérdőpontjai: 1. Mit szokott a káptalan az alsóörsi, lovasi, paloznaki, csopaki, füredi, pécselyi és vászolyi szőlőhegyeken adóban kapni azoktól, akik jobbágyi kötelességben nincsenek. A szokott tizeden kívül kap-e valamit? 2. A lovasi, palaznaki, csopaki és arácsi templomoknak a reformátusoktól való elvétele óta, mintegy hat-hét esztendeje ad-e a tizedből sedecimát a káptalan? Melyik hegy tizedéből melyik plébánosnak adja a sedecimát a káptalan? 07 A másik tanúkihallgatás kérdőpontjai: 1. Letett hite után vallja meg a tanú: Alsóörs, Lovas, Palaznak, Csopak, Füred, Pécsei, Vászoly nevű Balaton melléki helységekben a veszprémi káptalan jobbágyai adtak-e ezelőtt a földesuraságnak asztali bort? 2. Mi okból, nemde nem azért-e, hogy az úrbérrendezés előtt kontraktualisták (szerződésesek) voltak, és a szerződés (kontraktus) szerént kocsma, csapszék és más haszonvételekért készpénzt, sörtést és asztali bort fizettek és adtak? Továbbá, nem a káptalan dézsmásainak a tartására adják-e az asztali bort? 3. A külső birtokosok (extraneusok), azaz akik nem jobbágyai a káptalannak, mindazáltal a káptalan tizedje alá való szőlőket bírnak, minthogy a nevezett jobbágyok és uraság közt hajdan csinált kontraktus a jobbágyokon kívül mást senkit nem kötelezett, fizettek-e és adtak-e a nevezett uraságnak valaha tizeden kívül asztali bort? 4. A jobbágyok a magok könnyebbségéért ezelőtt egynéhány esztendőkkel az extraneusokon az asztali bort kívánván megvenni oly formán, hogy annyi akós hordót a dézsmaháznál eldugtak, ahány akó volt az asztali bornak tartozó mennyisége és így dézsmáláskor az extraneusok borábul alattomban akarták kánnakorsókkal telehordani. Ezt az extraneusok észrevévén, Paloznakon és Csopakon mint jártak a jobbágyok? 5. Ezen vakmerő alattomban való fortélyért midőn az extraneusok a jobbágyokkal perlekedtek és veszekedtek volna, mit mondott az akkor ott dézsmáló káptalanbeli földesuraság?
