Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

A megszokott élethez tartoztak a szőlőadásvételek, a jobbágyok felszabadí­tása, vagy éppen a szőlők felszabadítása. 1703-ban a veszprémi káptalan egyik alsóörsi örökös jobbágyának, néhai Róka Istvánnnak a fiát, Róka Sámuel szű­csöt felszabadította a jobbágyigából, mert 60 magyar forintot adott az egyház újjáépítésére. 246 4. kép. Alsóörs falu 1698-ban készített pecsétje. Vk. m. It. Alsóörs 21. 1813. (Fotó: Nagy vári Ildikó) Működött a református egyház, a lakosság teljesen református volt. Lelké­sze 1683-ban, 1689-ben, 1692-ben az a Gál Imre, akinek a gyermekeit 1701­ben birtokba iktatták Alsóörsön és Vámoson. 1697-ben már nem volt az élők sorában, mert ekkor az özvegye Prépost Katalin. Gál Imre volt Alsóörs prédiká­tora, amikor a lakosság a török és tatár csapatok közeledésére rövid időre el­menekült a faluból és a közeli templomok kerítése mögé húzódott. 247 1703-ban, amikor az alsóörsi Mórocza Gergely 100 magyar forintért elzálogosította az arácsi szőleinek hegyvámját veszprémi Csonka Ferencnek, a záloglevelet Gál Péter prédikátor írta alá, aki Gál Imre lelkész legidősebb fia volt. 48 Mórocza Ferenc fiainak osztálylevelét 1708. március 2-án Deák István alsóörsi lelkész,

Next

/
Oldalképek
Tartalom