Alsóörs története - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 11. (Veszprém, 1996)

III.Török kor (Lichtneckert András)

nak a biztonságos helyen való elrejtőzést arra az időre, amíg ezek a hordák elvonultak. Az alsó- és felsőörsi reformátusok vallásgyakorlatáról és a település lakottságának a folyamatosságáról 1756-ban megtartott tanúkihallgatás során a harmadik tanú, Pap Szabó Péter 84 esztendős szentkirály szabadj ai református vallású nemes, aki „a pogán török Bécs alá lett fölmenetelekor már tíz esztendős gyermek volt", azt vallotta, hogy „amidőn már Székesfehérvárigh az emiétett pogányságh följött 1683-dik esztendőben, tehát megh parancsolta a fehérvári török Veszprém városa körül lévő helységeknek, hogy magokat félrevegyék, mert tatárok fognak rablására azon városnak jőni, minthogy meghodulni nem akarnának, és tudgya, hogy akkor alsó- és fölsőeörsi helységek is több körül lévő falukkal edgyütt elszéledtenek mencségh helyekre circiter egy holnapigh, s az fatens is Balatonfeőkajárra futott édesattyával edgyütt, de azonnal meghodulván Veszprém várost is, ismét parancsolta nékik a török, hogy már bízvást menjenek vissza és lássanak dolgaik" után.

241 A lakosság ilyenkor menteni tudta életet és szekérre rakva ingóságainak egy részét elszállította, de nem tudta megmenteni házait, vetéseit, otthon hagyott termését és javait. Alsóörs a török elleni felszabadító háború és azt követően egészen a Rákóczi-szabadságharc befejezéséig mindeközben a maga megszokott életét élte. Ehhez a megszokott élethez hozzátartozott még egy ideig a török fogságba esettek kiváltása is. 1685-ben Mészáros másképpen Hegedűs Miklós jobbágy és hitvese György Ilona a Balaton-parttal határos kétholdas szőlejüket a szőlő végében álló pincével együtt kénytelenek feláldozni János fiuknak a török fogságból való kiváltására.

242 1687-ben Horváth Katalin jobbágy özvegyasszony a fiaival, Fa Gergellyel és Istvánnal együtt Körmöndi Falusi Péternek eladtak egy telekfői szőlőt, amelyet már 1683-ban elzálogosítottak a török váltságdíj előteremtésére.

243 A megszokott élethez tartoztak a birtokbaiktatások is. A falu új nemesi családdal szaporodott. Már 1689-ben Gál Imre és Prépost Katalin, továbbá Prépost Erzsébet, aki ekkor már özvegy volt, megvásároltak egy lakatlan nemesi telket Prépost Mihály leányaitól. 1701-ben azután Gál Imre és Prépost Katalin gyermekeit, Pétert, Jánost, Imrét és Rebekát, aki Veszprémi vagy Kovács János hitvese volt, továbbá Prépost György leányait: Juditot, aki Torma István hitvese volt és Erzsébetet, aki Horváth Pilcz István özvegye volt, beiktatták egy alsóörsi és egy vámosi nemesi kúriába. Ekkor az alsóörsi kúriáról megjegyezték, hogy nem tartozik a 32 jobbágyülés közé.

244 1 7 02-ben Csizmazia István és Virágh Orsolya fiait: Hetesy vagy Kovács Csizmadia Jánost és hitvesét, Finta Erzsébetet, Istvánt és hitvesét, Farkas Juditot, Sándort és hitvesét, Sebő Évát és Hetesy Györgyöt beiktatták abba az alsóörsi nemesi kúriába, amely Virágh János és Máté nemesek magvaszakadása miatt korábban a királyra szállt. Ekkor is megjegyezték, hogy a kúria nem tartozik a 32 jobbágyülés közé.

245