Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

ban általában a 3-5. helyen volt, azonban most a 19. helyre esett vissza. Ennek okát Sáfár Mária vb-elnöknő a csökkenő szigorban látta: ,,A községben eddig csak zálogolások voltak! A zálogolásokat azonban nem követte a transzferálás, illetve a lezálogolt tárgyaknak az elszállítása és annak értékesítése!... Mert bizonyára sokkal jobban meggondolták volna magukat azok a gazdálkodók az adók befizetésére, akiknek a lefoglalt tárgyait el is szállították volna, sőt ez az intézkedés a lakosság körében is jobban fokozta volna az adóbefizetések teljesítését!" Antal Gyula a termelési bizottság elnöke mentegetni próbálta az adófizetésben elmaradottakat. Közölte, hogy a közelben - a Danúviában - állomásozó magyar honvédség katonái rendszeresen dézsmálják a dolgozó parasztok szőleit. így azok a csemegeszőlőt nem tudják piacra vinni, nincs pénzük, s ez is hozzájárult az adó be nem fizetéséhez. Az általános gazdasági visszaesés - egy 1956 februári tanácsülési jegyzőkönyv adatai szerint - a Dózsa TSzcs-nél is mutatkozott, ahol „...jobboldali elhajlások" következtek be. Ebben az évben több tag kilépett a termelőszövetkezetből, s a vezetőség is állandóan változott.

367 1955. január l-jétől a községben lévő állami malom és a szeszfőzde a község tulajdonába került. Ezért felszólították a Dózsa TSzcs-t, hogy gabonáját ezentúl ne hordja a veszprémi Irénke-malomba, illetve a jutaspusztai malomba. Hasonló felszólítást kaptak a község egyénileg dolgozó gazdái is. Javasolták nekik is, hogy használják ők is a községi malmot. Nagy gond volt, hogy - amióta Csóka Ferenc molnárt a malomból menesztették és helyét Bordács István foglalta el - senki nem akart a községi malomban őröltetni, mert olyan silány lisztet kaptak. A helyzetre való tekintettel tanácsülési szavazás és döntés született: a malom vezetését Csóka Ferenc molnárnak adták vissza. A „felszabadulás" közelgő 10. évfordulója újabb lehetőség volt a begyűjtési kampány fokozására. Sáfár Mária vb-elnöknő - az 1955. március 23-i tanácsülésen - közölte: „...A felszabadulási ünnepségből azonban akkor veszi ki a község lakossága leginkább a részét, ha az országos versenymozgalomhoz csatlakozva, mindenki eleget tesz állampolgári kötelezettségének, így Felsőörs község lakosságának elsősorban is meg kell javítani az adófizetési készségét, valamint a beszolgáltatási kötelezettségét 100%-ra kell teljesíteni! Ugyanis az adóbefizetés és a beszolgáltatás terén nagyon le van maradva a község lakossága!" A tanácsülés úgy határozott, hogy a fentieket megszívlelve! - csatlakoznak az országos versenymozgalomhoz. 1955 tavaszán újra az iskola ügye volt terítéken. Már az 1955. január 15-i tanácsülésen elhangzott az a vélemény, hogy a Szabadság téren (a volt dr. Kövess Ferenc-féle házban) működő II. sz. állami iskola két tanterme nem felel meg a követelményeknek, annak ellenére, hogy igen sokat költöttek az épületre. Egyetlen célravezető megoldás az lenne, ha az Úttörő utcai I. sz. állami iskolát bővítenék, mert az itt működő két terem nagyon kevés. Felvetődött az a gondolat is, hogy megfelelő iskola lenne a Fő utca 15. sz. alatti - volt dr. Kövess Béla-féle ház (amely ekkor államosított épület volt). Ennek földszintjén a községi óvoda működött, emeletét pedig a Terményforgalmi Vállalat gabonaraktárnak használta. Az egyik elképzelés az volt, hogy az óvodát tegyék át az Úttörő utcai I. sz. iskolába, a ga-