Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

bonaraktárat pedig költöztessék el valahová, az itt élő lakókat pedig telepítsék át a Szabadság téri (dr. Kövess Ferenc-féle épületben működő) II. sz. iskolába. így a Fő utca 15. sz. alatti - volt dr. Köves Béla-féle - épületben ki lehetne alakítani egy négy tantermes központi iskolát. Tálos Lajos tanácstag elutasította a fenti elképzeléseket, s ő a régi református iskola két tantermének rendbetételét javasolta. Végül is minden maradt a régiben, változtatások nem történtek. Miután 1955 májusában az országos politikában a Minisztertanács határozata alapján a termelőszövetkezetek megerősítése volt újra cél, a felsöörsi tanács 1955. május 17-i ülésének is ez volt központi témája. Sáfár Mária vb-elnöknő beszámolójában hangoztatta, hogy: „...Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, megállapíthatjuk, hogy a felsöörsi Dózsa Termelőszövetkezet a nagyüzemi gazdálkodás terén eredményeket ért el. Ha végignézzük a község határát, rögtön megállapíthatjuk, hogy a termelőszövetkezet gabonája és kapásnövényei sokkal szebbek, mint az egyénileg dolgozó parasztságé. Állatállománya is szépen fejlődik, csak még a takarmány termelése terén mutatkoznak némi hiányosságok. Hiányosságok vannak a taglétszámban is. Ugyanis a tsz gazdaságának területe alig apadt pár katasztrális holddal, amit Szentkirályszabadjának leadott. Ugyanakkor a taglétszám csökkent, részben kizárásokkal, részben pedig kilépőkkel." A tanácsülés véghatározata az volt, hogy a tanács vb legfőbb feladata az önkéntesség szigorú betartása mellett! - a kis- és középparasztoknak meggyőzése arra vonatkozólag, hogy lépjenek be a tszcs-be. Szőcs István tsz-tag is reményét fejezte ki annak, hogy „...Felsőörs község egyénileg dolgozói is rá fognak lépni a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útjára!" A politikai vezetés újabb nyomást gyakorolt az egyénileg gazdálkodó parasztságra azzal, hogy elrendelte a „kötelező szabad felvásárlást". Az 1955. július 20-i felsöörsi tanácsülésen már reagáltak erre. Antal Gyula tanácstag, dolgozó paraszt felháborodásának adott hangot, hogy „...az állam kötelezően elrendelte a szabad felvásárlást. Szerinte ez a dolgozók érdekeit sérti... (mert) még a szabadon megmaradó gabonával sem rendelkezhet a dolgozó parasztság... Ez végeredményben annyit jelent, hogy mindenkinek megemelték a beszolgáltatási kötelezettségét, mert szabad gabonája senkinek sem lehetett, illetve azt is be kell szolgáltatni!" Számos tanácstag támogatta a hozzászólást. Egyedül Mecséri László MDP párttitkár kelt az állam védelmére, hangoztatva, hogy az állam által a kenyérgabona métermázsájáért fizetett 260 illetve 280 forint azonos a szabadpiaci árral! A parasztságra nehezedő nyomás Felsőörsön is meghozta várt eredményét: 1955 őszén 14 egyénileg gazdálkodó paraszt belépett a „Dózsa György TSzcs"-be.

368 A Népköztársaság Elnöki Tanácsa - 1956. január 31-i hatállyal a balatonfüredijárást megszüntette, s Felsőörsöt a veszprémi járáshoz csatolta. Az 1956. február 15-i tanácsülésen ifjú Pozsgai Károly, a „Dózsa György TSzcs" elnöke ismertette a termelőszövetkezet terveit a tanácstagokkal. Beszámolója szerint a 600 négyzetméteren tervezett gombatenyészet már megvalósult, s csak ebből 70 ezer forint tiszta jövedelem várható. Tavasz-