Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Negyedik rész - A katolikus restaurációtól
Tarsoly Mihály Kovács István Bacsó János p.m.g. 6 5 1/2 2 k.r. 1 k.sz. 2 6 1 Zsellérek (inquilinusok): Szölösi István Kiss Ferenc Tislér Péter Bacsó Péter Lőrincze János Bencsik Mihály Szálai József Rózsa Mihály Lanti István Kovács György Mészáros István 1 1 1 9 9 9 3 2 3 2 4 4 összesen: 59 1/4 9 122 A fent említett három földesuraság birtokain számos más településen élő személy is bérelt szőlőket Felsőörsön: Veszprémből 47, más településekről 6 személy; összesen 536 kapás szőlőt. Az összeírás szerint egy kapás szőlőben átlagosan három és fél pozsonyi akó (190 liter) bort termeltek. Az összeírás szerint Felsőörsön élt: 11 jobbágy és 11 zsellér család; a faluban dolgozott egy „mester" (tanító) és egy református lelkész; összesen 240 lélek élt a községben. 199 1722. május 3-án Rumerskirch János Kristóf önként leköszönt a préposti méltóságról és eltávozott. A kegyúr - özvegy Batthyány II. Adámné, Strattmann Eleonóra - Platschläger János Mihályt, az ausztriai Penzing falu plébánosát nevezte ki felsöörsi prépostnak és Kovácsi falu plébánosának. Az új prépost, hogy közelebb lehessen a teljesen református kézen lévő javaihoz, - Kovácsi faluba költözött. Nagy erővel látott hozzá javainak visszaszerzéséhez. Sikerült erőszakos eszközökkel visszavenni a préposti kúriát és a préposti birtokokat. A reformátusok azonban nem hagyták magukat: bírói úton kitessékelték a prépostot a házból és birtokokból! Az eset után a prépost soha többet nem jött Felsőörsre, s 1729-ben Kovácsi faluban halt meg. 200 Kratarics István - 1725-ben - eladta (az 1710-ben) királyi adományként kapott felsöörsi nemesi telkét. A vevő ifjú Kenessey István és testvére: Kenessey Judit volt, aki feleségül ment nemes Antal Mártonhoz. Felsőörs későbbi történetében szereplő Antal-család ezzel a házassággal került a községbe, s él ott napjainkig. Antal Márton és Kenessey Judit házasságából született Antal Mózes. A török és kuruc háborúk befejeztével - mint mindenhol, ahol az elmúlt másfél évszázadban megfogyatkozott a földművelő lakosság - a veszprémi székeskáptalan, mint Felsőörs egyik legjelentősebb földesura, földjeit úr-