Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Harmadik rész - A török hódoltság peremvidékén

forint büntetést szedett be, de Tar soli a malmot tovább használhatta évi 4 köböl búza bér fejében.

1 Themely István prépost sem tartózkodott sokat Felsőörsön, mivel a falu lakossága ebben az időben szinte kizárólag reformátusokból állt. A református gyülekezet az ősi Mária Magdolna templomot használta.

152 Miután Themely István prépostot 1609-ben vasvári kanonokká nevezték ki (bár megtarthatta felsöörsi préposti címét is!), eltávozott Felsöörsről. Távozásakor még egy üzleti akciója volt. A prépostság tulajdonában levő Berkenyemái nevű szőlőhegyet - amelyen még a XV. században telepítettek szőlőt, s mely szőlők az utóbbi háborús évtizedekben teljesen elpusztultak - minden ellenszolgáltatás nélkül új szőlők telepítésére adta ajándékba jobbágyainak. Sem vételárat, sem bért nem kötött ki, csak a rendes egyházi tized megfizetését kötötte ki magának. Az újonnan, 1611-ben préposttá kinevezett Köntös János győri kanonok hivatalosan 1620-ig töltötte be hivatalát, de soha Felsőörsre nem jött. Sopronban élt, s ott is halt meg 1621-ben.

153 Az elmúlt közel egy évszázados háborús idők miatt rendezetlenek voltak a falvak és birtokok közti határok, s ez rengeteg vitára adott alkalmat. Ennek megoldására - 1611 kora tavaszán - „Böjtmás hava 2. napján" az érdekelt falvak: Szentkirály szabadj a, Alsóörs, Kövesd, Csopak, Kajár, Tótvázsony, Hidegkút, Nóráp és Felsöörs községekből, a veszprémi vár katonaságából és Veszprém város és vármegye esküdtjeiből egy - 42 főnyi — bizottságot alakítottak. Felsőörs falut Tarsoly Gergely, Gárdonyi Gergely, Bencsik Mihály és Lőrincz János képviselték. A bizottság tömérdek tanú kihallgatása után testületileg Alsóörsre vonult, ahová meghívták az alsóörsi és lovasi jobbágyokat is, majd megszemlélték a határt. A határvonalak tisztázása érdekében a felsővégről, a Kövestetőről indultak. Megválasztottak a két faluból két öregembert: Lovasról a 82 éves Bíró Miklóst, Alsóörsről pedig a 85 esztendős Guát Jánost. Elindultak velük, és ők megmutatták a régi határokat egészen a Balatonig. Igazukról meg is eskették őket. A határjárás során - a Balatontól beljebb eső falvak számára - csordautakat hagytak ki egészen a Balaton vizéig, hogy ott tudják itatni állataikat.

154 Miután Köntös János felsöörsi prépost soha nem tette a lábát prépostsága színhelyére, egyre jobban erősödött a faluban a református gyülekezet. Az 1613. évben már lelkésze is volt a falunak, nevét sajnos nem ismerjük. A falu egyik legtekintélyesebb földesura - Fajszi Ányos Boldizsár fia: Gergely, aki maga is hitbuzgó református volt — a falu református lelkészének megélhetésére két hold szőlőt adományozott a Hágógyep-dűlőben.

155 A következő esztendőkben, 1614-1617 között Herovics Mátyás tihanyi apát megkísérelte végérvényesen a tihanyi apátsághoz csatolni azokat a birtokokat, melyeket 1554-től a királyi kamara a veszprémi káptalantól bérbe vett és amelyeket a tihanyi vár fenntartására rendelt. Ezek között szerepelt Felsőörs is. Herovics apát akciója kudarcot vallott.

156 Ebben az időben Felsöörs falu lakossága a veszprémi várhoz adózott. Abba a tizenkét faluba tartozott, melyeknek adóiból tartották el a várban lévő magyar katonaságot. A legtöbb jövedelem a falvakban beszedett terményadó és borkilenced volt. Hogy Felsőörs ehhez mennyivel járult hozzá, nem tud-