Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Harmadik rész - A török hódoltság peremvidékén
juk, mert egy 1618. évi dicális összeírás szerint a faluban csak két adózó és öt puszta, lakatlan telek volt. Már 1620 májusában királyi rendelet szüleitett az ügyben, hogy a veszprémi várhoz adózó hat Veszprém vármegyei, négy Somogy vármegyei és tizenegy Zala vármegyei falut (az utóbbiak között szerepelt Felsöörs is) a királyi kamara 4000 forintért bérbeadja Zichy Pál veszprémi főkapitánynak a veszprémi vár fenntartására. Az átadás azonban - az 1620 szeptemberétől megindult hadakozások: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadainak dunántúli támadása miatt - elhúzódott. Miután az események Pápa körzetére és a Rába vonalára koncentrálódtak - Felsőörs vidékét a háborús események nem érintették. Miután 1622 januárjában az erdélyi hadak elvonultak a Dunántúlról, lezajlott a 21 falu átadása Zichy Pál veszprémi főkapitánynak. 157 A Bethlen-féle háborút követően - a dicális összeírások szerint - Felsőörsön 1622-ben három, 1626-ban pedig két és fél adófizetésre képes jobbágytelek volt található. Themely István felsöörsi prépost - 1609. évi - távozása óta, immáron 15 esztendeje üresen állt a préposti stallum. Ebben a másfél évtizedben Felsőörs falut a református gyülekezet uralta. Fajszi Ányos Gergely földesúr (maga is református lévén) - az ugyancsak református hiten lévő Batthány I. Ádám kegyúr tudtával vagy elnézésével - a falu református gyülekezetének adta át a régi préposti templomot. Egy tanúvallomás szerint az erősen megrongálódott templom mellett volt az ugyancsak romos préposti rezidencia (a mai préposti kúria helyén). Ennek még használható részében, illetve a romos részek felhasználható anyagából épített két házban a református lelkész és az iskolamester lakott. Fajszi Ányos Gergely földesúr a régi préposti birtokokat is a helyi református egyháznak adományozta. A felsöörsi református egyházközség 1714. évvel kezdődő - anyakönyvébe Deáki István lelkész az alábbiakban írta le az átadott birtokot: ,,...Á foldesuraság reformálván, atyafiainak és gyermekeinek megegyezéséből a prédikátor élésére egyszerre adományozta a következő alapítványát, úgy mint udvari házát a körülötte lévő minden hozzátartozandókkal együtt. A szentegyháznak napkelet felől való végénél lévő út délen fordul a malmok vizei felfakadásának völgyén a mezőben a sűrű mesgyéig, ott által fordulván az országútján a peczei kelőn, a vámosi úton a Déliőröl alájön a Dobogón, viszont a falu felső végénél újonnan az említett szentegyháznak (ti. a régi préposti templomnak - Szerző) napkelet felől való útjában. Ezen két közben levő összes birtokát (azaz a Felsőörstől északra elterülő egész határt - Szerző) a prédikátor lakására s eltartására adományozta a földesúr, kivévén ezen két közből a régi plébániát (melyet most 1714-ben két jobbágy lakik) és a mellette délről való (azaz a mai préposti kúriától délre, a mai Úttörő utcában lévő - Szerző) két ház jobbágy üléseket, melyek elejétől fogva a plébániához tartoznak." A határjárás leírásából egyértelmű, hogy Fajszi Ányos Gergely a hajdani préposti birtokot adományozta a felsöörsi református egyháznak. A leírásban emlegetett „régi plébánia" pedig nem más, mint a hajdani préposti ház. A nagy javadalom jelentősen növelte a felsöörsi református lelkész hivatali tekintélyét is. Mivel a környéken református püspök nem volt, a felsöörsi református lelkész látta el az egész egyházkerület vezetését is. 15
