Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

5. FEJEZET AZ ÖRSI ÉS A KŐVÁGÓÖRSI (MAJD BATTHYÁNY) CSALÁDOK SZÉTVÁLÁSA Az 1380-as évektől kezdve a gazdagabb Myske-ág - az Örsi család - maradt Felsőörsön. Ok birtokolták az ősi családi fészket: a Horh dombon álló kőpalotát. Egyúttal az Örsi-családé maradt a felsöörsi és peszei birtokok zöme is. A szegényebb Kővágóörsi család egyetlen tagja: Kővágóörsi Miklós fia „kis" György már nem tudott egzisztenciát teremteni az ősi családi birto­kon, s ezért szolgálatot vállalt egyes nagyurak udvarában. Kezdetben a veszprémi püspöknél szolgált: 1389-ben a veszprémi vár castellánusaként (várnagyaként) emlegették. 85 Néhány esztendő elmúltával már Kanizsai János esztergomi érsek szolgálatában tevékenykedett, mint az esztergomi vár castellánusa (várnagya). Talán nagybátyja - édesapjának testvére: Mihály fia Egyed székesfehér­vári kanonok — is egyengette útját, s hozta össze Fejér vármegyei neme­sekkel, nemesi családokkal. Rövidesen bekövetkező házassága is Fejér vármegyéhez kötötte. Mint esztergomi várnagy - 1392-ben - feleségül vette János battyányi (ma: Szabadbattyán Fejér vármegyében) nemesember Kata nevű leányát. Apósa rövidesen bekövetkezett halála után Kővágóörsi Kis György - új birtokai után - felvette a Batthyányi György nevet, s ezzel megalapítójává vált a magyar történelemben oly nagyhírű Batthyány-családnak. Két fia és egy leánya született: László, Albert és Orsolya. Hűbérura - Kanizsai János esztergomi érsek jóvoltából - Batthyány György bejáratossá vált Luxemburgi Zsigmond magyar király budai udva­rába is. A házasságát követő 1393. esztendőben Zsigmond király pallosjo­got adományozott Batthyány Györgynek, mivel birtokai körül a tolvajok és rablók felettébb elszaporodtak. Jogában állt, hogy - örsi, lepsényi, pa­tai, látrányi és benyki - birtokain a tisztjei által elfogadott tolvajokat, rab­lókat és más gonosztevőket elítélhesse, kínoztathassa, lefejeztethesse, fel­akasztathassa. Az akasztófákat és egyéb kínzóeszközöket birtokai terüle­tén felállíthattatta. 86 1396 őszén és telén főúri lázadás tört ki Zsigmond király ellen - Csák­tornyai Lackfi István volt nádor vezetésével - „nápolyi" Anjou László trónraemelése érdekében. Batthyány György hűbérura - Kanizsai János esztergomi érsek - hűséges maradt Zsigmond királyhoz, s mikor a lázadók ostrom alá vették Esztergom várát, Batthyány György várnagy - fegyve­reseivel - bátran és hűségesen megvédte a reá bízott erősséget. Zsigmond király nem maradt hálátlan: 1397-ben három - a lázadoktól elkobzott ­faluval jutalmazta meg Batthyány Györgyöt. Míg az ősi család Kővágóörsi-ága megkezdte egyre magasabbra ívelő pá­lyafutását, az Örsi-család továbbra is Felsőörsön élt. Annak ellenére, hogy a Kővágóörsi-Batthyány család elköltözött ősi birtokáról, Felsöörsről, a Mária Magdolna egyház kegyúri jogaiban továbbra is osztozott az Örsi-ág­gal, s nem mondott le több örsi birtokrészéről sem, s fenntartotta jogát ar­ra vonatkozólag, hogy beleszóljon a közös családi ügyekbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom