Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig

A Kővágóörsi-ág távozásával egyidejűleg - Felsőörsön és Lovason — vá­sárlással birtokot szerzett Szentkirályszabadjai Pál és felesége: Ilona asz­szony. Röviddel ezt követően - ismeretlen körülmények közepette - mind­kettőjüket meggyilkolták. A gazdátlanul maradt birtokot - 1393-ban ­Zsigmond király Vámosi Ányos Gergely veszprémi várnagynak adomá­nyozta. Az ősi jogaiban sértett Orsi-család feje: Pál fia Mátyás azonnal perbe foga Vámosi Ányos Gergelyt. A per olyan egyezséggel végződött, hogy a - gyilkosság által - magvaszakadt Ilona asszony kővágóörsi (felsö­örsi) és lovasi birtokrészeit Vámosi Ányos Gergely átengedte Orsi Pál fia Mátyásnak. 87 Az Örsi-családnál rövidesen újra jelentkezett - az elmúlt évtizedek so­rán - már ismert pénztelenség. Kővágóörsi (mert a Batthyányak leválása után az Őrsiek is így kezdték magukat nevezni) Pál fia Mátyás 1400-ban, örsi birtokaik egyik részét, a ,,Zyldya" dűlőben lévő két jugerumnyi földet - „rokoni szeretetből" - eladta Örsi Móric fia Jánosnak (a család egyik mára pontosíthatatlan ágának). 88 A következő esztendőben - 1401-ben ­Kővágóörsi Pál fia Mátyás el akarta zálogosítani - idegeneknek (nem is­mert, hogy pontosan kinek!) - a család ősi fészkét, a felsöörsi Horch-he­gyen álló „köpalotát" („...palacium lapideum..."), számos más földbirtok­kal és erdővel egyetemben. Ezt megtudva Batthyány György esztergomi várnagy és az ő fiai - tiltakozásukat jelentették be a veszprémi káptalan előtt. Batthyány György és fiai: László és Albert bejelentették, hogy fel­ajánlják ők maguk Kővágóörsi Pál fia Mátyásnak a zálogba kért pénzösz­szeget. Az 1401. június 4-én benyújtott tiltakozás sikerrel járt, s az ősi pa­lota nem került idegen kézre. 89 Nyolc esztendővel az 1393-ban történt királyi adományozás után, Zsig­mond magyar király kárpótolni kívánta az 1393-ban hoppon maradt Vá­mosi Ányos Gergelyt. Ezért egy - még 1401-ben is - királyi tulajdonban lévő örsi birtokot adományozott neki. A veszprémi káptalan elvégezte a beiktatást. Ezzel vetette meg alapját a Vámosi (majd Fajszi) Ányos család felsöörsi birtokainak. 90 A következő esztendőben - 1402-ben - meghalt Kővágóörsi Pál fia Má­tyás. Miután gyermeke nem volt — a birtok a királyi kincstárra szállt. A haldokló Kővágóörsi Pál fia Mátyás végrendeletében - 1402-ben - birtoka­inak egy részét, a mai Baláca-puszta és Szentkirályszabadja közti „hadi­út" („hodut") melletti földeket a veszprémvölgyi cisztercita apácáknak adományozta. 91 A királyi udvar azonban - 1402 után — ismeretlen okoknál fogva először nem a jogos örökösnek: a Kővágóörsi-Batthyány családnak adta Felsöör­söt és tartozékait. Az ősi birtokot - a hajdani palotával együtt - a nagyha­talmú Szentgyörgyi Vince Tamás kapta meg. 1406-ban meghalt Kővágóörsi-Batthyány György. Özvegye - Kata asszony - rövidesen újra férjhez ment egy Csapi András nevű udvari vi­tézhez, aki kedves embere volt Zsigmond magyar királynak. Miután Csapi András kitüntette magát a boszniai hadjáratban, a király neki adományozta Őrsöt, mely akkor már Szentgyörgyi Tamás fia László birtoka volt. Az adománylevélben megjegyezték, hogy az ottlévö palota lakatlan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom