Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)
Második rész - A honfoglalástól a mohácsi vészig
után is közösen léptek fel minden sérelem ellen. Ilyen esetre már a következő év tavaszán - Szent György vértanú ünnepe előtti szombaton (azaz április 24. előtt) - sor került. Ezen a napon a közeli Veszprém várának két magasrangú embere — Miskei Antal veszprémi alispán és Gyárfásfia Pál szolgabíró - fegyveres embereikkel - rátörtek Kővágóörsi Miklós és Orsi Pál peszei birtokára. A támadók együttműködtek az ugyancsak Peszén birtokos Saági Miklós fia Andrással, s a birtokról négy ökröt és két lovat elhajtottak. A két unokatestvér - Miklós és Pál - azonnal jelentette a hatalmaskodás tényét Anjou I. Károly Róbert magyar királynak, aki 1342. április 28-án a veszprémi káptalant bízta meg azzal, hogy vizsgálják ki az ügyet. A vizsgálat további fejleményei ismeretlenek. 1 A következő évek békés gazdálkodással teltek el. György örsi prépost 1347-ben - a Berkenyemái és Fenyőfő nevű préposti földeket szőlőtelepítésre adta át saját jobbágyainak, valamint a két kegyúr - Mihály fia Miklós, illetve Miske fia Pál és Jakab jobbágyainak, továbbá az örsi földeken birtokos veszprémi káptalan és béli (bakonybéli) apátság jobbágyainak. A kikötés csupán az volt, hogy minden jugerum szőlő után évente öt csöbör (212,5 liter) bort fizessenek a prépostságnak. 72 A fenti szőlőtelepítési akcióból kiderült, hogy az Orsi és Kővágóörsi családokon, valamint a prépostságon kívül másoknak is voltak hűbéres parasztjai Kövágóörsön (Felsőörsön). A veszprémi káptalan felsöörsi (kővágóörsi) birtokairól és parasztjairól ebből az időből adatokkal nem rendelkezünk. Csak az ismert, hogy a káptalannak már ekkor birtokai voltak: két jugerum szántóföld a fajszi út mellett (1305) és egy birtok a Fájsz melletti Badacsony dűlőben (1338); nemes jobbágyai pedig Alsóörsön laktak. Többet tudunk a béli (bakonybéli) apátság felsöörsi jobbágyairól. Egy 1348. évi okiratból ismerjük, hogy a béli apátságnak Felsőörsön volt néhány szántóföldje, valamint egy lakott telke (egy jobbágycsaláddal) a templom közvetlen szomszédságában 73 A XIV. század közepén és második felében nagyarányú átalakítási munkák folytak a felsöörsi templomban. Az 1962-1965. évi feltárások megállapították, hogy az eredetileg síkmennyezetes templomhajót ezekben az évtizedekben boltozták be. Erre utalnak a falkutatás során - másodlagos helyzetben - megtalált gótikus profilú bordák. Feltehetően ekkor épült a torony nyolcszögletű felső része is, illetve ekkor cserélték ki a templom padozatát jobbminőségű terrazópadlóra, amelynek maradványai a templom csaknem minden helyiségéből előkerültek. 74 Nincsenek arra vonatkozó adatok, hogy az 1349. évi - egész Európát és Magyarországot is végigpusztító - pestis-járvány (,,nagy halál") mennyiben érintette ezt a vidéket. Feltűnő, hogy milyen sokan haltak meg a Kővágóörsi és Orsi családoktól pontosan ebben az időben. Kővágóörsi I. Mátyás fiai közül meghalt Mihály és Péter, illetve elhunyt Péter fia: Domonkos. Biztosan tovább élt Egyed (aki papi pályán működött) és életben maradt Mihály fia Miklós, valamint annak fia: „Kis" György. Az Orsi-családból II. Miske fiai közül Jakabnak a fia: II. Rénold biztosan 1349-1350 körül meghalt, s 1345 után meghalt a veszprémi cisztercita apácák között élö Erzsébet. A Miske-ágat - Rénold testvére - II. Mátyás
