Veress D. Csaba: Felsőörs évszázadai. A község története a kezdetektől napjainkig - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 8. (Veszprém, 1992)

Hatodik rész - A totalitárius államhatalom falun

k.hold volt szántóföld). Igen jelentős volt - a jómódú gazdák belépésének jóvoltából - az állatállományuk: 266 db szarvasmarha (ebből 140 db volt a tehén), 335 db sertés (ebből 52 db koca), 57 db ló, 555 db juh. Miután Felsőörs parasztsága így 100%-ban a két termelőszövetkezetben dolgozott - 1959. február 24-től a község „termelőszövetkezeti község" lett.

373 Az 1959. március 20-i tanácsülésen a Rákóczi Tsz elnöke jelentette, hogy nagy lendülettel megkezdték a tavaszi vetéseket: eddig elvetettek 65 k.hold árpát, 20 k.hold zabot, 70 k.hold aprómagot, s 25 k.holdon végeztek fej trágyázást. A március 20-i tanácsülésen már megkezdődött a két termelőszövetkezet közti rivalizálás. Ugyanis a tanácsülés elutasította a Dózsa Tsz kérelmét, hogy a községi szeszfőzdét adják át nekik! Közölték a Dózsa Tsz vezetőjével, hogy miután most már két tsz van a községben, nem akarják a „Dózsát" továbbra is egyoldalúan támogatni. A szeszfőzde - 1945 utáni építésében ugyanis főleg azok a gazdák vettek részt, akik most a Rákóczi Tsz tagjai! Ezért a legigazságosabb megoldás az, ha a szeszfőzde továbbra is a község kezelésében marad! A kialakuló vitában Mecséri László, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi bizottságának vezetője egyértelműen a Dózsa Tsz mellé állt, s végül is a szavazás a Dózsa Tsz-nek adta át a szeszfőzdét, ami nagy ellenérzést váltott ki a Rákóczi Tsz vezetésében és tagságában.

374 A két tsz 1959 márciusától Felsőörs egész határát birtokolta. A tsz-tagok szerteszét elhelyezkedő földdarabjai miatt megindult a földrendezés, a szétszórt területeknek táblákba való összevonása. Ugyanis a nagyüzemi gazdálkodás csak így volt megoldható. A földrendezés és tagosítások 1959 augusztusára értek véget. Az ún. Földrendező Brigád azonban számos hibát követett el a csereingatlanok kijelölése során. 1959 áprilisában a székesfehérvári Víz- és Csatornaművek (38 500 forintos költségvetéssel) megkezdte Újtelepen a kút építését. Az 1959. május 15-i tanácsülésen bejelentették, hogy a kútásók már 8 méter mélyen dolgoznak, de ott egy vastag sziklarétegnek ütköztek, ami rendkívül lelassította a munkát. Az általános iskola két tantermének betelepítése után most - 1959 májusában - az óvodát is dr. Köves Béla államosított házába költöztették, s igénybe vették annak 1 k.hold 103 négyszögöles kertjét is - négyszögölenként 20 forintos ellenszolgáltatás fejében. A tanácsülés mint nagy előnyt jelentette be, hogy a terület kőkerítéssel van körülvéve, és a kertben szép nagy fák is vannak, ami nagy előny egy óvoda esetében. Ugyancsak a Köves-féle épületben kapott irodahelyiséget az újonnan alakult Rákóczi Ferenc Tsz. Május 15-re a Rákóczi Tsz vezetősége közölte a tanácsüléssel, hogy - az Úttörő utca meghosszabbításában - létesített ötven férőhelyes tehénistálló építése jó ütemben halad, s a központi majornál elkészült a bőséges vízellátást biztosító kút is! Ezzel egyidejűleg a Dózsa Tsz vezetősége is bejelentette, hogy tíz katasztrális holdon befejezte dohányültetvényének telepítését. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a termelőszövetkezetbe lépett gazdák abbahagyták az állami adó fizetését! A községi tanács azonnal figyel-